Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Kiss Dezső: A fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzó iratai a Fiumei Állami Levéltárban, 1870–1918 / 783–794. o.

- 789 július 15-től az irattári rendszert megváltoztatták és a miniszterelnöki, ill. belügyi iratok irattári rendszeréhez hasonlóan évek, azokon belül kútfők, azokon belül tételek, azokon belül alapszámok szerint kezelték. A kútfőt "osztály"nak, a tételt "alosztály"-nak is nevezték. A kutfSk tárgyköre 1918-ig nem változott. A kútfők tárgykörét tételek kisebb tárgykörökre osztották. A tételek száma egy-egy kútfőnél az ötöt nem haladta mi Az irattár az iratokat iratcsomókban /fascikulus/ őrizte.Egy-egy iratcsomó vastagsága 12-14 cm volt. Sajnos a csomókat zsineggel kötötték át,.s az sok iratot megrongált. A fedőlemezekre az irattári jelzetet: év, kútfő, tétel /pl. 1904 í / és a csomóban elhelyezett iratok alapszámkeretét irták fel.3 Az irattárban elhelyezett iratok jelzetét az Irattári sorkönyvbe vezették be. Ennek rovataiba be.irták az irattárba helyezés időpontját ás annak a csomónak a sorszámát, amelyikben az ügyiratot elhelyezték. Irattári sorkönyvek ugy az elnöki, mint az általános iratokhoz készültek. Amikor a kormányzóság 1918. október 29-én megszüntette működését, az irattárát az Olasz Nemzeti Tanács vette át* Jugoszlávia felszabadítása után az egész iratanyag a Jugoszláv Szocialista Népköztársaság tulajdona lett, amely gondoskodott és gondoskodik továbbra is annak kezeléséről és őrzéséről. Az iratanyag tagolódása és kutathatósága Az iratanyag jelenleg is a régi helyén, a volt kormány' zósági palotában van elhelyezve, s a levéltár azt az egykorú irattári rendszer szerint gondosan kezeli és őrzi. A fond a következő részekre tagolódik: a/ Elnöki iratok b/ Általános iratok c/ Kormányzótanácsi jegyzőkönyvek