Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Kiss Dezső: A fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzó iratai a Fiumei Állami Levéltárban, 1870–1918 / 783–794. o.
- 785 A Kormányzói Tanácsnak tagja volt a kormányzó, a kormányzó helyettese és a négy szakelőadó. Az előadók a következő szakügyekben referáltak: - politikai és közigazgatási, - pénzügyi, - tanügyi és - közgazdasági ügyekben. A tanügyi előadó a mindenkori m.kir. tanfelügyelő volt. Az előadók mellé megfelelő számú fogalmazói személyzetet osztottak be. Az 1901. évi IX. te. a Kormányzói Tanács hatáskörét a következőkben állapította meg: - ellátja a város és kerülete közigazgatásának felügyeletét, - gyakorolja a fegyelmi hatóság jogkörét az összes választott és kinevezett tisztviselők felett, - határozatot hoz azon fellebbezési ügyekben, amelyeket törvény, miniszteri rendelet vagy a város rendeletei hozzá utalnak, - másodfokú hatóság lesz a városi tanács által ellátott gyámsági és gondnoksági ügyekben, - eljár mindazon ügyekben, amelyeket a törvények vagy rendeletek- hozzá' utalnak és végzi mindazon feladatokat, melyeket a szakminiszterek a közigazgatási bizottságokra bíznak. A kormányzó, illetőleg a Kormányzói Tanács határozatai ellen önkormányzati ügyekben a belügyminiszterhez, államigazgatási ügyekben az illetékes szakminiszterhez lehetett fellebbezni. A Kormányzói Tanács felállításáról intézkedő 1901.évi IX. te. 6.§-a felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy a Tanács szervezetét, hatáskörét, ügyrendjét és eljárási szabályzatát részletesen dolgozza ki. E felhatalmazás alapján készült el a 2435/1901. MB.sz. rendelet, amely részletesen meghatározta a. Tanács hatáskörét és az ügyek elintézésének módját. A szervezetét és ügyrendjét a 2437/1901.ME. számú rendelet állapította meg. E rendeletek szerint a kormányzóság 1901. július 15től Fiumei Kir. Kormányzóság néven állami hatóságként működött. Felügyeletét a miniszterelnök látta el.