Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: A Milánói Állami Levéltár / 775–783. o.

- 779 ­séget vagy raktári egységeket /egyszerre legfeljebb kettőt lehet kérni/ azonnal a kutatóterembe hozza. A pergamenokle­veleket darabonként lehet kérni, ezek kiemelése természetesen több időt igényel. Az ügyiratokhoz azonban általában nincsenek darabszintü segédleteik, s még ami egykorú ügyviteli vagy irattári segédlet meg is maradt, azt sem igen használják: a kutatószolgálat egész iratcsomók kiadására van berendezkedve. A lombard-velencei királyság levéltárának régi segédletei az 1943. évi tűzvész áldozatai lettek: fő dolognak tartották, hogy az iratokat menekítsék. Az iratok lapjait csak filmezés esetén számozzák meg. A kutató számára ez a szisztéma termé­szetesen egyrészt kellemes, másrészt azonban időtrabló, hiszen gyakran tömegesen kell átnéznie olyan iratokat is, amelyek egyébként számára érdektelenek. A levéltár könyvtárának egész állománya, mintegy 35 000 kötettel, a bombázás áldozata lett. Amit azóta besze­reztek, az elsősorban a levéltár belső használatára és a le­véltáros iskola céljaira szükségelt irodalom: paleográfiai, oklevéltani és levéltártani müvek, törvénytárak, szakfolyó­iratok, s kismértékben a helyi, a lombard és az olasz törté­netre vonatkozó munkák. A történetkutatás szempontjai azonban olyannyira háttérbe szorulnak, hogy a könyvtár polcain a ku­tató még a "Bibliográfia Storica Nazionale" köteteit is hiába keresi. A mikrofilmező műhely, egy fényképésszel, csak megren­delésre dolgozik. Biztonsági célú filmezés nem folyik a le­véltárban. Filmtára nincs a levéltárnak. Az egyetlen filmle­olvasó készülék a kutatóknak nem áll rendelkezésükre, csupán a levéltár személyzete használja. Kötészet és restauráló műhely is működik, szerény esz­közökkel és kis kapacitással. A levéltár épületében, de szervezetileg attól függet­lenül működik a milánói provincia Levéltári Felügyelősége, s ugyanott kapott helyet a levéltár mellett működő levéltáros iskola is. A milánói "Scuola di Archivistica Paleográfia e Diplo­mát ica" alapitási éve 1842. Kétéves tanfolyamára gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal, vagy tanári képesítéssel rendelke­zők iratkozhatnak be. Rendkívüli hallgatóknak olyanokat is felvesznek, akik ilyen iskolai végzettséggel nem rendelkez­nek, viszont a levéltárakkal foglalkoznak vagy azok iránt érdeklődnek. A bölcsészeti, jogi és tanárképző kari egyetemi hallgatók és doktorok, ha az egyetemen paleográfiai és okle­véltani vizsgát tettek, az iskola második évfolyamára iratkoz­hatnak be. Az 1963. évi olasz levéltári törvény értelmében az állami levéltárak mellett működő iskolák levéltártani, paleo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom