Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - AZ IRATTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szabó Ferenc–Bálint Ferenc: A tanácsok iratkezelése és irattárainak helyzete Békés megyében / 732–748. o.

- 735 A járási központi irattárak megszervezése a személyi és dologi kérdések rendezetlensége miatt maradt el megyénkben is. Egyrészt státus hiányában nem volt dolgozó, akit az irattári teendőkre be tudtak volna állítani, másrészt a megfelelő helyiség hiányában nem tudták a községi iratokat hová begyűjteni, hiszen a járási tanácsok is több helyen ideiglenes székházban, sokszor 3-4 épületben szétosztva működtek és irattár céljára nem tudtak megfelelő nagyságú és 'berendezésű helyiséget biztosítani. Ennek ellenére is tanácsaink zöme példás igyekezettel próbálta a nehézségeket legyőzni. Amikor a megyei tanács irattárának a tetőzete 1965 telén beszakadt, ^az iratok biztonságba helyezése érdekében a kultúrtermet vették igénybe erre a célra, és nagy anyagi áldozattal, ha ideiglenes jelleggel is, irattárnak rendezték be, s az iratokat imponáló gyorsasággal áttelepítették oda a megyei Igazgatási Osztály vezetőjének és dolgozóínak irányításával. A mezőkovácsházi és szarvasi járási tanácsok is jelentős összeget fordítottak arra, hogy kialakítsák és berendezzék irattárukat. Sajnos, az ujabb tanácsi székházak építése vagy bővítése alkalmával a tervezők nem terveznek megfelelő alapterülettel bíró irattári helyiséget, nem veszik számba a meglévő és keletkező iratok mennyiségét s így még azokon a helyeken sem lehet a községi iratok átvételével kialakítani a járási irattárat, ahol uj székházat építettek vagy bővítettek /Szeghalom, Békés/. A levéltár a járási központi irattárak kialakításához kivánt a tanácsoknak segítséget nyújtani azzal, hogy a helyszini látogatásokon kívül folyó év elején megküldte a tanácsoknak Romhányi Emil: "A járási központi irattár megszervezése és feladatai

11 c. tanulmányát, amely részletes útmutatást tartalmaz ebben a kérdésben. A megyei, járási, városi irattárak zsúfoltságának a selejtezés elmaradásán kívül oka az is, hogy a Megyei Levéltár' nem rendelkezik a levéltári értékű iratok folyamatos átvételéhez szükséges raktári férőhellyel.. Levéltárunk raktáraiban jelenleg 2000 iratfolyóméter anyagot tárolunk, de évi iratátvételünk csak minimális lehet és csak a létében veszélyeztetett iratanyag átvételére van lehetőségünk. Tiszántúli vonatkozásban levéltárunk rendelkezik a legkevesebb raktári férőhellyel, a többi levéltárak lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak ebben a vonatkozásban. Míg mi általában 1949-1950ig tudtuk a levéltári értékű iratokat átvenni, az összes szomszédos megyék már 1956-58-ig jutottak a begyűjtésben. A Megyei Levéltár elhelyezési gondjainak építkezés, esetleg nagyobb helyiségbérlet utján való megoldása a megyei és a járási-városi irattárak helyzetét is alapvetően könnyítené, mert átadhatnák a már levéltári megőrzésre előirt, 10 évnél régebben keletkezett irataikat.. Megyei viszonylatban,