Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

litólag Kámor rablólovag kincse van elrejtve. A Kámor hegy oldalán vezető'török asszony útja' nevű ösvényen járt a hagyomány szerint a török világban a török stafétája, a ki állítólag török asszony volt."/234/ Buják: "Ezen vár nevezetének honnan való származását nem lehet meg bizonyítani; leg természetesebbnek látszik azon vélemény, hogy az ezen igétől: bújok, vagy $1 búvok, eredt, s időjártával könnyebb kimondás végett Bujákká változtatott." /2-35/ Pesty szerint völgyben fekszik, "melyet az utas csak akkor vesz észre, midőn bele bukkan, mint elbujt helység hajdan Bujáknak neveztetett el. A nép monda azt állitja, hogy a bujáki vár egykori ura kegyetlen ember lévén, kinek mennydörgő haragja elől minden iparkodott elbújni, igy lett a vár' a községgel együtt elnevezve, azonban ez mesebeszédnek látszik. Buják szláv nyelven bikát jelent, melyből a község elnevezésére semmit sem lehet következtetni." Bél Mátyás forrása hozzáteszi, hogy 80 láb mély kútjába egy kirabolt és meggyilkolt embert beledobtak./236/ Őrhegy "a vártól kelet felé fekvő szöllőhegy, erdőktől köritve, mivel a várhoz közel fekszik, hihető, hogy hajdan őrtanyának szolgált". Van egy Látóhegy nevű szántó is. Cserhátszentivány: jelentése Szentes Iván, Toldy Miklós testvéréről Jánosról kapta nevét, igen jámbor, istenfélő ember volt. Toldi Miklós kastély Tóidon a Lápos nevű. réten volt, maradványai látszanak. A cserhátszentiváni Egres patakon volt egy malom, romjai láthatók, igen nagy kereke volt, száraz időben a molnár maga taposta, a tót nép Pan Kmotornak, feleségét Pany Sesztának hivta. Nagyon szép viseletük volt, cselédeiknek is. A cserhátszentiváni magyarok még ma is, ha idegent látnak, különös viseletben, Pan Kmotornak-Pany Sesztának hiv-. ják. Van egy forrása meddőség ellen, "közbeszéddé vált, ha valamely nő nehézkes lett, hjaj - nem kellett volna a forrásban fürödni." Dengeleg: "A most élő öregeink Öregapáik szava után regélnek, miszerint a helység szélét mosó pataknak túlsó - nyugoti - részén feküdt volna ezen község, s akkorában mondják város volt, melynek neve 'Aranyláb'volt". Hangács dűlő: "nyilván ezen hely jó visszhangot adott." Diósjenő: Határában és a dombon álló templom körül sok a diófa. A nép mondája szerint itt /Kámer hegyen/ sok kincs van elrejtve, nemcsak a helybeliek, hanem messze tájakról is járnak ide éjszakánként kincset ásni. Scseg: Várát a lakósok Leányvárnak hivják, egy Borbála nevű asszonyé volt, aki "Az itt által-utazott férjfiákat maga eleiben hivatta, s számokra jutalomkép^n az ekéből erőszakkal is kifogatta az ökröket -Innét eredt ezen közmondás: Eke-