Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 696 Törvényes élet. Az Úrbéri tabella 9. punctum l.§ kimondja: M

A Biroi hivatalra az Uraság hármat nevezzen, kik közzül a Község egyet az Uraság Tisztyének jelen-létében szabadon válasszon; az Uraság mind azon-által a választottat rósz viselésére nézve le-tehesse, s meg-büntethesse, a le-tett Biró helyett pedig más rendeltessék meg-irt mód szerint. Ellenben a Nótáriust, és.-Esküdteket a kösség maga földes Ura-nélkül választ, és el-is boosáthattya". A "birótétel" ideje november közepe, december eleje volt, természetesen nagy áldomással járt, "adódott a lakósoknak x icce bor". Kosdon "bíróváltozás" -nak nevezték a választást. Érdekes szokás volt Mátraszöllősön, ahol áldomás helyett "esztendőnként a Bírónak kenyér Szegdelésre Biro tételre" búzát adtak a helység gabonájából. /202/ A biró vagy öregbiró mellett volt törvénybiró, borbiró /malombiró/, polgárok, kisbíró; egyéb tisztségviselők vagy alkalmazottak a tizedesek /másutt hadnagyok/, bakterek /Nőtincsen Waehterek/, bába, kocsis, szakácsné, koporsócsináló /néhol a molnár/, esetleg sintér. A legénybiró nem közigazgatási tisztség, valamelyik tekintélynek örvendő legényt maguk választanak maguk fölé legénybirónak, akinek segítői is vannak. Az elöljáróságba tartozik még a nótárius, aki a XVIII. század első tizedeitől kezdve már általában a ludi rectortól különböző személy. A nótáriusnak rendes fizetése volt készpénzben és naturáliákban, de valamelyes javadalmazást az elöljáróság többi tagjai is kaptak, lábbelijükről már beszámoltunk. A község minden dolgában ők jártak el, kezelték a jövedelmeket, mely a helység kocsmájából /vagy a földesúrinak a bérletéből/, mészárszékből, malomból, helység földjeiből, bírságokból folyt be'. Jövedelmeik közé tartoztak még a diurnumok is, s nem' volt megvetendő a r.engeteg vendégeskedés és "aldomasch" a helység házánál minden létező és kitalált alkalommal. Számadásukat az uriszék, illetve szolgabíró vizsgál-v-ow ta felül. Az elöljáróság esküt tett, Mátraszöllősön ilyenkor csirkét adott a község a plébánosnak. Biróváltozáskor a kálódat a régi biró háza elől az uj biró háza elé vitték, s ilyenkor volt "Aldomasch Communitatis", pl. Alsósápon 1807 XII.13án "Helység Lakossal mikor a Kalodát Üj Bíróhoz vitték". Zsellérek mentesek az elöljárói tisztségek viselése alól, terhes volt számukra, mint Herencsényben kérték "melly minemű nagy fogyatkozása légyen mind az Uraságnak, mind kivált a két kézi munkája által élő Sellérségnek egész napokat a Biró házának kelletvén tölteni."/204/ A falu éjjeli rendjére a bakterek őrködtek, állandó tisztség volt, nem sorrajáró. Nógrádban lándzsával jártak, ösagárdon időnként ellenőrizte a kéményeket is, hogy a fonott kémények miatt könnyen keletkezhető tűzvésznek elejét vegyék. A törvényes élethez tartozik a kisebb bűnösök megbüntetése is, a nagyobb bűncselekmények elkövetőinek kiderítése és az úriszéki, főbenjáró esetekben a vármegyei bírósághoz való feljelentése, a tettesek elfogása és odakisérése. Nógrádverőcén kisebb értékű lopásért a biróháznál 1-2 pálcaütéssel büntetődik a tolvaj. Nagyobbat a minden szombaton összeülő elöljáróság tárgyal, vasárnap "az egész faluban hátra le-