Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 695 bői is. Talán vadászhattak is, vagy hurokkal foghattak állatokat, mert a birák többször vesznek tőlük egy-egy nyulat. Még két, a gazdasági élettel kapcsolatos áldomás volt; "Ó Bor-Bíró átal adta Uj Bor-Bírónak Búzát, zabott, s bort" olvassuk Kosdon 1778. XI.18-án. A többi áldomás a helység földjei egyes munkáinak elvégzése alkalmával volt, a munkákat a lakósok végezték, az aratás, cséplés, nyomtatás, kévekötés, kaszálás befejeztekor mindig kijárt a bor, pálinka a munkásoknak,és természetesen a rájuk felügyelő kisbiróknak. A falvaknak volt kocsisuk is, konvenciójukat a ruházatnál már leirtuk, pénzt kaptak még. Szinte minden faluban évenként ismétlődő tétel a helység kocsija kenésére vett háj. A határ forrásainak tisztitása szt.György nap tájban Nógrádon és Alsósápon a legények tiszte volt, áldomást tartottak utána, melyhez a pénzt a helység adta, beirva a kiadáshoz: "régi szokág szerént". Más falvakban közmunkával tisztították a kutakat. Osagárdon a határbeli kutak, valamint a lelkészének kitisztítása szt.György napján a legények feladata, a többi kuté a férfiak tiszte, hitük szerint igy egész nyáron jó vizük lesz.. A munka végeztével a legények tisztikarából ketten bejárják a házakat adományért, a begyült húsból, szalonnából, tojásból este lakomát csapnak maguk között, dudaszó mellett táncra kerekednek./197/ Cselédfogadás szilveszterkor volt, "Uj esztendő nap előtt mentem cselédet fogadni'-' - vallja egy nógrádi gazdalegény. /198/ Nógrádverőcén is újévkor fogadnak, szt.Márton nap tájban előpénzt adnak./199/ Fonóról legtöbb adat a visitatiokból kerül elő. 1779— ben Bujákon a fiatalság fonóba jár, kétség kivül semmi jóval nem foglalkoznak. Magyarnándorban a plébános szerint éjjeli összejövetelek nincsenek, esti harangszó után az esküdtek ellenőrzik az uecán járást. Nem tudjuk, fonóra, vagy kocsmai mulatozásra értik-e az éjjeli összejövetelt. Herencsényben éjjeli csavargások miatt sem hanyagolják el az istentiszteletet. Romhányban nagyobb mérvű visszaélések lehettek, mert Nádasdy püspök ezt irja az ottani plébánosnak: "A lakodalmi mulatságok túlzásainak kiirtására és a fiatalság éjjeli barangolásainak megakadályozására nézve intézkedtünk a szolgabíró utján."/200/ Ősagárdról részletesebb adataink is vannak, lányok bérelnek fonőházat, ők alkusznak meg a tulajdonossal, minden lány ételt, kukoricát, kendert ad, vagy pedig néhány estén át a háziasszony kenderét fonja. Két fonóház van a faluban. Énekléssel, meséléssel, találós kérdésekkel, társas játékokkal töltik az időt, farsangban táncolnak is./201/