Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.

- 680 ­Őzeket és nyulakat nemeseknek és parasztoknak is sza­bad fogni, a captura szón valószinüleg nem vadászatot, hanem hurokkal, tőrrel való fogást ért az iró. A Hatvan felé eső sikságon nagyon sok fácán és fogoly van./135/ 3él Mátyás sze­rint Nógrád erdei vadakban nagyon gazdagok, rókák, őzek, szarvasok, nyestek, nyulak, farkasok, medvék, vadmacskák van­nak bennük. Madarak közül előfordul a császármadár, fogoly, hurosmadár /turdus/ különböző fajtái, seregély, fácán./136/ Diósjenőnél láttuk, hogy ajándék helyett, mikor föl­desúrnak szüksége van rá, karácsony és húsvét táján vadász­nak, "Erdeje sok a felette lévő magos hegyeken,•szép vadásza­tok esnek itten főkép szarvasra és őzekre."/137/ Kosdon vadá­sztra hajtókát kötelesek a jobbágyok állitani, amennyi kell. /138/ Később nemcsak hajtókát, hanem vadászokat is rendeltek ki, mint 1806 I.28.-án a fővadász mellé: "Farkasokra vadász­ván Ober jáger és 12 puskás 3 meszel pálinka". A vadászathoz a helység adta a serétet és puskaport,/139/ serét alatt azon­ban feltehetőleg vágott ólmot kell értenünk. Ugy látszik a kártékony duvadak mellett irtották a kevésbé ártalmas verebe­ket is: "6 Junii Szügyb.en Veréb fejek olvasásáért 1 Ft."/140/ Talán az egykori szabad madarászás emlékét kell látnunk a Becskén fizetett császár madár-váltságban./141/ A madarászást különben a halászattal, vadászattal együtt a parasztok privi­légiumuknak állitják./142/ Építkezés, bútorzat. Első tudósitást itt is 3él Mátyás­tól kapunk, irja, hogy minden falu kerttel van körülvéve. A paraszti telken ugy épülnek, hogy első felében van a ház, ab­ban laknak, középső'részében állatokat tartanak, ezt csűrrel zárják, ami fölötte van, kertnek használják. A nemesek háza mellett a falvakban nemcsak almáskertet, hanem konyhakertet is látni./143/ Találkozunk földbe vájt házakkal is, Kökénye­sen "a szegényebb lakosok a földet kiásván, annak tetejét szal­mával vagy hanttal befedik, és illy lakó-helyeket készitenek magoknak."/144/ A fából való ápitkezésre csak következtetni lehet abból a tényből, hogy a falvak túlnyomó többségének van épületfára való erdeje, vagy legalább is épületfára való faj­zása. Készültek-e házak fából?, nem árulják el forrásaink, csak melléképületeknél /pajták,, istállók, ólak/ irják, hogy fából épültek, zsúppal fedték őket. Pajták általában két "fiókra" - rekeszre - készültek. Részletes leirást csak Nóg­rádverőcénél kapunk: "Ezek közt sok tsinos, és tserép-fedelü házak vannak, mellyek parasztok vagy zselléreké. Minnyájának boltozott konyhájok, és téglából épített kémények lenni szo­kott. "/145/ Pap János nevű jobbágy házának leírását is ismer­jük: két szobából, két konyhából, kát kamrából, két istálló­ból és egy pincéből állt, 800 ft.-t ért./146/ A kosdi bíró háza is 800 ft. értékű volt: "Ház helyben vagyon Szoba 2, Konyha, Kamara 2, Marha istálló, Juh akol és istálló, Paita kettes. Szekér fészer, Kő pincze előtte fészer és Kamra, Sa­to, Kut kővel rakva, Hidas kemény fábul, Sertés óll kettes, az Udvar, Kert, Szérűvel együtt hasogatott karókkal be kerít­ve betsültetett öszvességel 800 ft."/147/

Next

/
Oldalképek
Tartalom