Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.
- 666 Arra a kérdésre, hogy mit vetettek, már a XVII.sz.végi összeírásokban találunk feleletet, 1696-ban Heréden, Erdőtarcsán, Háhalmon, Szarvasgedén, Jobbágyiban, Lőrincin, Zagyvaszántón búzából, árpából, zabból adtak tizedet földesúrnak,/47/ 1698-ban általános a buza-zab, árpa-köles-borsó, zab-tenkely vetés minden faluban. A - jellel elválasztott termények vagylagosak lehettek, mert az összeiró egy rovatban tünteti fel. Néhány faluban találunk pohánkát is./48/ 1715-ben búzát csaknem minden faluban találunk, mellette rozs, árpa, zab fordul elő, mindhárom azonban nincs meg egy-egy faluban./49/ 1726-ban búzát-rozsot, árpát-kölest-hajdinát, zabottenkelyt találunk. Az egy rovatba sorolt buzát-rozsot tekinthetjük kétszeresnek is, ez a rovat minden faluban szerepel./50/ Az úrbéri tabellák már több falunál, pl. Kallónál, Nógrádnál, Vanyarcnál kiemelik, hogy tiszta búzát termelnek, általánosabb azonban az őszi ás tavaszi gabona kifejezés, mely alatt búzát kell értenünk. Kétszerest vetnek pl. 3áren. A már emiitett termények mellett ujak is szerepelnek: kender /mindenhol/, len /gyakran/, kukoricával és lencsével is találkozunk több helyen, néhol komló is előfordul. A kender mellett gyakran ir az áztatásról is: "aqua pro maceratione canabum". Az őszi vetés már akkor is túlnyomó volt a tavaszival szemben, később Mocsáry is megemliti több községnél, pl. Pelsősápnál "őszi vetésre használatos. M /51/ Legrészletesebb termény leir ás t Nógrádverőcénél kapunk: Tiszta búzát, kétszerest, rozsot, őszi és tavaszi árpát, zabot, tenkelyt, bükkönt, lencsét, tsitseri borsót, kendert vetnek. Kukoricát, krumplit, cirokot, tököt, babot, uborkát, vadsáfrányt, káposztát, veres és fehér répát ültetnek./52/ Krumpliról Mocsáry is tudósit, ha a természeti' csapások, vagy rossz időjárás az őszi és tavaszi vetést tönkreteszi, "akkor a szegény emberre nézve igen jóltévő ezen pótolák, tsak nem régen ez előtt volt világos példánk az 1816. észt. mikor a kenyér fogyatkozást a krumpli pótolta ki."/53/ Dohányt is termesztenek több faluban, már 1726-ban olvasunk róla, pl. Felsősápon./54/ 1728-ban Jobbágyinál megemlitik, hogy a dohányföld 30 ft. jövedelmet hoz, 15 köblös kukoricaföldbe vetik./55/ Hadon a kukoricát és dohányt csak a kertekben ültetik, utóbbiból 20 ft. haszon várható. A kukoricának kertben való termesztéséből arra következtethetünk, hogy nagy munkaigényesságe miatt nem volt általános a termelése, esetleg nem is takarmányozásra használták, hanem emberi táplálkozásra; a táplálkozásban nem találtunk erre vonatkozó adatokat. Mocsáry a becskei dohányt emeli ki, "melly nagy levelű, kövér és jó illatú. A Kis Terenyi...... dohány most kezd hirre kapni, és inkább erős mint gyenge."/56/ Pesty Eecskénél már panaszkodik, hogy az utóbbi években nevezetes volt dohánytermesztéséről, most a rosszat is alig termi meg.
