Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Schram Ferenc: Kisnógrád megye történeti néprajza, 1686–1848 / 657–719. o.
- 664 nagy szorgalmat s javitást kivan", ill. "lakossai szorgalmatosak, szántó-földjeiket nagyon javitják. M /30/ 1696-ban még vegyesen olvasunk a falvakon belül portákról, telkekről vagy azok befogadóképesságérői, hogy hány köblösek. Az összeírás nagyon ingadozó, hol telek, hol lélekszámot ad meg./31/ 1715-ben a befogadóképességét adja meg az egy jobbágy vagy zsellér, kezén lévő földnek. A legváltozatosabb képpel találkozunk, van ahol a falun belül mindenkinek egyforma befogadóképességű földje van, pl. Brdőtarcsán 5-6, Scsegen 6, Mátraszöllősön 8, Bánkon, Szirákon 9, Héhalmon 12, Szátokon 14 köblös mindenkinek a földje. Szarvasgeden 3-18), Diósjenőn 2-4-5-6-7 köblöt vethetni egy jobbágy kezén lévő földbe. Néha a telek osztódására, az egészre és félre kell gondolnunk, mint, Horpácson, ahol 6-12-24, Terényben 4.5-9, Magyarnándoron 9-18, Tereskén 14 és 27 köblös földeket találunk. Rétjeik nagyságát kaszásokban adja meg, 1-2-3 kaszás nagyságúak, 1 kaszás után 1 szekér széna várható. Általában a zselléreknek is van szántójuk és rétjük, kivételes, ha nincs, mint pl. Kallón, ahol négy zsellér közül háromnak se földje se rétje, vagy Szirákon, ahol 11 zsellér közül egynek sincs, ugyanígy Béren hét zsellérnek nincs. Lőrincin 33 jobbágyot találunk, közülük 6 nemes, egyforma nagyságú földjük van./32/ 1728-ban. már a telek nagyságát is megtudjuk, befogadóképességét is megadja, itt találkozunk először házas és hazátlan zsellérekkel. Magyarnándoron pl. fél és negyed telkesek vannak, ••a fél telek 20 köblös, Tereskén egész, fél és negyed telkek vannak, az egész 64 köblös. Legánden mindenki negyed telkes, 14 köblös, a zselléreknek nincs semmi földjük, szabad költözésüek, akárcsak a "manuum laboré viventes" mesterek. A jobbágyok általában mindenhol örökösök. Szarvasgeden és Csecsén osztatlan telkekkel találkozunk, előbbiben 4-10-12-16-20 köblöt vetnek, 1-6 kaszás rétjük van; Csecsén 4-26 köböllel találkozunk, 1.5-5 kaszás réttel. Az úrbéri rendezés idejére Kisnógrádban nem aprózódtak fel a telkek annyira, mint az ország egyéb részein. Az úrbéri tabellák a telek nagyságát holdakban is megadják a befogadóképesség mellett, általában egész telek itt is 20-22 hold körül j.ár, ugyanannyi köblös, ebbe nem számit bele a belső teleknek nevezett kert, az általános instructiok intik őket, hogy telküket ne fordítsák kertre. Belső telkekről később is olvasunk: "belső telkeken létező terjedelmes gazdasági épületekkel van ellátva /Berkenye/; kertek a beltelkeken vannak, szilvások" /Erdőtarcsa/./34/ Hitkán találkozunk desertákkal, elhagyott telkekkel. Ezeket néhol a jobbágyok használják, pl. Nőtincsen, ahol mindenki negyed telkes, 1 1/4 desertát találunk,/35/ Heréden bért adnak érte földesúrnak,/36/ gyakoribb, hogy földesúr használja, mint Horpácson, ahol 4 társbirtokos közösen használja a 189