Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Baranya Megyei Levéltár. Munkaközösség: Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó területi és helyi szervek típusai a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig: II. rész / 603–629. o.

- 609 községek elnökei és a hegyközségek egy-egy kiküldöttje. Azoknak a községeknek a képviseletében, ahol hegyközség nem működött, a járási főjegyző /polgármester/ által a járás /város/ szőlő- és gyümölcstermelői köréből küldtek ki egy-egy tagot. Munkájában résztvettek még tagként: a törvényhatóság első tisztviselője, a járási főjegyzők és a megyei városok polgármesterei, a szőlészeti- és borászati-, a kertészeti-, a növényegészségügyi felügyelő- és a gyümölcsészeti intéző; a tanács területén működő szőlészeti-, és borászati, valamint kertészeti szakiskolák vezetői vagy helyettesei, továbbá a mezőgazdasági szakiskolák vezetői, vagy ezek szőlő és gyümölcstermelési szakelőadói; az illetékes földmüvelésügyi tanácsnak-, a Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete, mint a Hegyközségek Szövetségének a Földmüvesszövetkezetek Országos Központjának-, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos. Szövetségének-, a Magyar Parasztszövetségnek-, a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetségének-,^ az Ujbirtokosok és Pöldhözjuttatot tak Országos Szövetségének-,^ valamint a földművelésügyi miniszter által kijelölt egyéb érdekképviseleti szervnek egy-egy kiküldöttje, valamint a tanács által az érdekeltségek köréből meghivott legfeljebb öt tag. A tanács elnöke és titkára a vármegyei termelési bizottságnak hivatalból tagja volt. A tanács feladata volt, hogy az okszerű szőlőmüvelés és gyümölcsgazdálkodás, valamint az értékesités egyetemes érdekei szempontjából irányítsa a hegyközségek működését. Azokban a községekben /városokban/ ahol hegyközség működött, a közigazgatási hatóságoknak szaktanáccsal szolgált, ellenőrizte a törvényben a hegyközségre rótt kötelességek és feladatok teljesítését, továbbá foganatosította mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a törvény végrehajtása során a földmüvelésügyi miniszter hatáskörébe utalt. A rendelet 10.§-a kimondta, hogy a Tanács titkárává csak olyan pályázó választható, aki a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karán nyert oklevelet, vagy kertészeti ás szőlészeti oklevele van, vagy akinek mezőgazdasági főiskolai vagy gazdasági akadémiai /felsőbb gazdasági tanintézeti/ illetőleg kertészeti tanintézeti oklevele van, ezenfelül a felsőbb szőlő és borgazdasági tanfolyamon rendes hallgatóként nyert oklevele van. Ez utóbbi alól a földmüvelésügyi miniszter indokolt esetben felmentést adhatott. A hegyközségi tanácsok működését a 8.4-14--/77/-3.300/1949 korm.sz. rendelet szüntette meg.