Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának első évei / 584–602. o.

- 600 ­szerű megoldását tűzte ki céljául. Az alapgondolat tulajdon­képpen már a felszabadulást követő első hónapoktól kezdve fog­lalkoztatta - Győrött is - a pártokat, valamint a közvéleményt, abból a felismerésből kiindulva, hogy a demokratikus átalakulás eredményeinek ás követelményeinek megfelelően, a nép érdekeihez igazodó, uj közigazgatási organizációt kell kialakítani. Az el­méleti szakemberekből álló Jogi Reform Bizottság a fővárosban sűrűn tartott vita-ülésnapokat a szervezeti és jogszolgáltatá­si kérdések beható megtárgyalására, de a több hónapon keresztül tartó véleménycserék végül is leszögezték, hogy a részletekbe menő munkálatoknak mindaddig nincsen gyakorlati értelme, amig a kormány és a pártok határozott állásfoglalása a közigazgatá­si gépezet politikai struktúráját illetően ki nem alakult.1946 nyarán mindenesetre sehogy sem lehetett ezekre a. lépésekre szá­mitani, mivel ekkor a legjelentősebb állami feladat a jó pénz megteremtésében, a stabilizáció végrehajtásában kulminált. Ennek megtörténte után azonban a reform sürgetése terén is megélénkült a tevékenység. A pártok közül a Magyar Kommunis­ta Párt és a Nemzeti Paraszt Párt foglalkozott különösen sokat ezekkel a problémákkal, helyi szervei keretében is, a kormány pedig főleg a vármegyék feliratai alapján győződhetett meg ar­ról, hogy a közigazgatás módosítására és korszerűsítésére irá­nyuló kivánságok országszerte megnyilvánulnak. Győr-Moson vár­megye törvényhatósági bizottsága 1946. augusztus 31-én tartott ülésében vette napirendjére ezt az ügyet,; amikor is kérelemmel fordult a miniszterelnökhöz, hogy a kormjiny gondoskodjék az el­avult, hatvan-éves törvények helyébe megalkotandó és a demokra­tikus követelményeknek megfelelő, uj közigazgatási törvény életre hivásáról./39/ A Magyar Kommunista Párt szeptember 29-én összeült III. Kongresszusán a Központi Vezetőság beszámolójának határozatai között a következő megállapítások olvashatók: "Feltétlenül szük­ség van régi, elavult közigazgatásunk reformjára, mivel -renge­teg feudális maradvány van benne. Ez vonatkozik nemcsak megye­beosztásunk egy részére, hanem arra is, hogy helyi önkormány­zataink még nincsenek ugy kifejlődve, ahogy ezt egy modern, demokratikus ország szervezete megköveteli, másrészt éppen a feudális maradványok akadályozzák az egészséges és demokratikus centralizációt. A közigazgatás reformjának ezután készülő ter­vezetébe tehát ezeket a szempontokat fel kell venni."/40/ Ugyan­csak érdemleges munkát végzett e vonatkozásokban a Szakszerve­zeti Tanács, amely a Közigazgatási Ujjászervezési Központ fel­állításával elméleti sikon is megvitatás tárgyává tette az át­szervezési problémákat és munkabizottságainak működtetése révén a város- és megyeigazgatás vidéki székhelyein is felkeltette az érdeklődést a reformügyek megoldásának szorgalmazása, sür­getése iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom