Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Lengyel Alfréd: A felszabadult Győr megye és város igazgatásának első évei / 584–602. o.

- 585 zeti Parasztpárt 2 fő, Független Kisgazda Párt 2 fő, Szakszervezetek 3 fő és /kezdetben/ értelmiségiek 3 fő. Az uj népi szerv már másnap megkezdte működését a halaszthatatlan ügyek intézése terén és első gondja az volt, hogy a lakosság egészségvédelme és közellátása érdekében megtegye a szükséges lépéseket. /2/ Sürgető megoldást követelt a közrend helyreállítása, a személy- és vagyonbiztonság megszilárdítása, a romeltakarítások megindítása is, de az egymásra torlódó problémák tömegében a Nemzeti Bizottság is csak ugy tudott már működésének első napjaiban eligazodni, hogy négy tagú állandó bizottság végezte a legsürgetőbb ügyek intézését. S bizottság munkájának nehézségeit, nap-nap után jelentkező akadályait talán felesleges is külön hangsúlyozni. Á felszabadulást követő első hetekben - a közbiztonsági erők elégtelensége folytán - az erőszakos beavatkozások, jogtalan elhurcolások és visszaélések, bűntények esetében gyakran nem lehetett a kellő időben és eréllyel közbelépni. Még a Győrött székelő szovjet katonai parancsnokság sem tudta megakadályozni, hogy átvonuló alakulatok csellengő katonái túlkapásokat ne kövessenek el, főleg a megye falvaiban, vagy a város külső, a közvilágítást még teljesen nélkülöző kerületeiben. A megoldásra váró feladatok további menete azt is megkívánta, hogy az újból megindítandó városi közigazgatás keretén belül, a legszükségesebb hivatalok késedelem nélkül megkezdjék munkájukat. A Nemzeti Bizottság kívánságára április 7-én jelent meg dr.Horváth József polgármester-helyettesnek n

A városi közigazgatás ügymeneténe-k megindítása" tárgyában kiadott határozata"7 amely az igényeknek megfelelően 21 ügyosztályt, ill. hivatalt állított fel azonnali hatállyal/3/. A legfontosabbak ezek közül a következők voltak: a közellátási-, közmunkaügyi-,romeltakarítási-, szociálpolitikai ügyosztály, valamint az üzemi- és lakáshivatal. A városigazgatási gépezet fokozatos munkába lendülése nagy tehermentesítést jelentett a Nemzeti Bizottság számára, mivel az egyre sűrűbben felmerülő, sokszor adminisztratív jellegű teendőkkel való bajlódás helyett több időt fordíthatott a nagyobb horderejű kérdések megvitatására. Nagy fontossága volt ennek a lépésnek a lakosság részére is, amely a meginduló élet nap-nap után felvetődő nehézségeinek, problémáinak útvesztőjében csak a hatóságok irányítása, szakavatott tanácsai alapján tudott helyes eligazítást találni. A 14/1945. M.S.sz. rendelet azt kívánta elérni, hogy az önkormányzatok újjászervezésével párhuzamosan, a nemzeti bizottságok a közigazgatási organizáció keretein kívül maradva, politikai szervekként inkább kezdeményező, szervező és főleg ellenőrző tevékenységet fejtsenek ki. Gyakorlatilag azonban az volt a helyzet, hogy az érintett jogszabály intencióival ellentétben, az ország legtöbb helyén - igy természetesen Győ-