Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Hatos Géza: Tudománytörténeti források az Akadémiai Levéltárban / 580–584. o.

- 582 a tudományos kutatás elvi- és gyakorlati modelljéről, ill. ennek tanulmányozási lehetőségéről. Figyelemmel kísérhető egyrészt egy-egy kutatási folyamat,másrészt a tervezés-, a végrehajtás- és az ellenőrzés mechanizmusa, végül az összefoglaló kiértékelés fázisában az elért eredmények. A tudománytörténeti szempontból értékes iratanyag időrendileg három nagy csoportba osztható: 1. az Akadémia alapításától kezdve, 1949-ig terjedő anyag, amely a régi Akadémia levéltári dokumentumait foglalja magában. Ez az anyag a MTA Könyvtára Kézirattárában található és ismertetése már napvilágot látott. 2. a Magyar Tudományos Tanács iratanyaga /1948-1950/. Magában foglalja annak a hatalmas gazdasági-, tudományos-, személyi és politikai munkának a dokumentumait, melyben a tudományos élet újjászervezése, az uj tudományos kutatási irányok kijelölése tükröződik. A felszabadulás előtti korszak elsősorban humánjellegü tudományos szervezetét ki kellett egészíteni olyan alapkutatások központjaival, amelyek az ötéves tervek sikeréhez nélkülözhetetlenek voltak: a fizika, biológia, matematika, kémia voltak ezek a területek. Meház feladat volt a tudományos káderek kiválasztása és képzése is. A tudományos illetménykiegészítés, tudóspótlék, ösztöndíj rendszer elősegítették a kutatók személyi érdekeltségét a kutatásban. Ez a rendszer szolgált bevezetőül a nem sokára megszervezésre került aspirantura rendszerhez, amely a magyar tudományos életben először valósította meg a szervezett és központi tudósképzést. Nyomonkövethetők az előbb emiitett tudományágak számára épülő intézmények szervezési munkái, az intézetek vezetőkáderekkel való ellátásának problémái. A Tudományos Tanács 1949. végén fejezte be működését. 3. az Akadémia 1950 utáni működését tükröző iratanyag annak felépítése szerint tagolódik. A központi szervek a tudományos-, gazdasági-, adminisztratív felső irányítást látják el. Az elnöki-, elnökségi-, közgyűlési-, naggyülési-, főtitkári iratok ezt a felső irányítást tükrözik. Az osztályok életét az osztályvezetőségek irányítják. Az osztályvezetőségi ülések jegyzőkönyvei tehát, az osztályok életének fontos forrásai. Az osztályok anyaga foglalja magában a hozzájuk tartozó intézetekre vonatkozó alapvető, összefoglaló jelentéseket. A bizottságok jegyzőkönyvei egy-egy szűkebb tudományterület kérdéseiről adnak sz-ámot.