Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 3. szám - Hasznos Zsigmondné: A nagy tömegben sérült könyvtári-levéltári anyag megmentésének racionális, gépesített módszereiről / 573–579. o.

- 573 Hasznos Zsigmondné: A NAGY TÖMEGBEN SÉRÜLT KÖNYVTÁRI-LEVÉLTÁRI ANYAG MEGMENTÉSÉNEK RACIONÁLIS, GÉPESÍTETT MÓDSZEREIRŐL Azért adtam előadásomnak ezt a hosszú elmet, mert pontosan erről a témáról kivánok szólni, mégpedig a következő három, különféle okból: 1. En magam 12 év óta a Magyar Országos levéltár és további 22 állami levéltárunk központi, gépesitett restaurálómühelyének vagyok a vezetője. -2. A könyvtári restaurálómühelyek szakembereinek tollából már sok kitűnő közlemény jelent meg, amely valamely egyedi darab problémájának bravúros megoldását dokumentálja, - de sohasem olvastam olyat, hogy pl. 120 000 db sérült, nyomtatott-, vagy kéziratos lapot hogyan mentettek meg nemcsak elméletben, hanem gyakorlatilag is Európa bármely könyvtárának restauráló műhelyében. 3. Különös aktualitást adott a fenti téma felvetésének még az előttem fekvő tanulmány is, melyben a mi nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár' hirlaptárának vezetője, Németh Mária elvtársnő ad - a gyűjtemény pontos felmérése kapcsán - elszomorító képet a folyóiratok és hirlapok nagytömegű sérültségéről. Szinte segélykiáltásnak hangzanak az ő összeállításából kiragadott alábbi adatok: - magyar viszonylatban a hirlapok kb. 70 %-a csupán egyetlen példányban maradt meg; - a leginkább veszélyeztetett anyag - a restaurálási tervezésünk kiinduló anyaga - 34 500 kötetet tesz ki, ami több, mint 17 millió levelet jelent; Az itt közölt szöveg a szocialista országok könyvtárosainak 1968. szeptember 16-20. között Szófiában megtartott konferenciájának restaurálási ülése számára készült. Szerző ezen a konferencián résztvett, előadására azonban nem került sor.