Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - KRÓNIKA - Balog Judit, G.: Beszámoló a gépi adatfeldolgozás levéltári alkalmazásának lehetőségéről folytatott megbeszélésről / 540–544. o.

- 542 A gépesítés gyakorlati alkalmazása volt a legvitatottabb probléma* Egyrészt a levéltári anyag oldaláról nézve kérdezték meg a szakembert: darabszinten minden egyes darabot be kell-e adagolni a gépbe; vagy előbb az iratanyagot tárgyilag rendezni, mely esetben nem. valamennyi irat adatait táplálnánk be, hanem csak a tárgyi csoportokéit* Pataki Ernő elmondotta, hogy az előbbi módszer a rentábilisabb. Az iratok klasszifikációja a manuális korszak jellemzője, óriási mértékű előzetes szellemi munkát igényel* A gép maga végzi el. az osztályozást a megadott szempontok alapján*,A tapasztalat szerint az egyetemes tizedes osztályozáson alapuló rendszerek nehézkesek, az ilyen tipusu előzetes rendszerek mellőzésével jobb eredményeket értek el* Pataki Ernő vázolta, mire képesek a mai adatfeldolgozó gépek. Mindenekelőtt egy aggályt oszlatott ele nem fordulhat ©10, hogy kidolgozunk egy adatfeldolgozó rendszert, s mire ezzel elkészülünk, a gép, amire megalkottuk^ elavulttá vá-* lik, tehát a rendszer is eldobható* A gépek rendszerekben gondolkodnak, a gépsor központi egysége az uj feladatok megoldására átalakítható. Pataki Ernő nem a lyukkártya gépeket, hanem az elektronikákat javasolta,* Lyukkártyát ugyanis minden iratról külön kellene készíteni, ezek tárolására külön levéltárat kellene felépíteni. 240.000 lyukkártya súlya 760 kg és mindez ráfér egyetlen tekercs mágneses szalagra. Az Állami Biztositó az IBM amerikai cégtől vásárolt egy mágneses szalaggal működő elektronikus gépsort, amely az egyes, betáplált iratokat elolvassa, és betüalakben feljegyzi azokat az iratokat, amelyekben a megadott címszavak előfordulnak. Á névsort abc-be szedve, szintén szöveges alakban köz-* li* Pataki mintaként bemutatta az u.n. KWICK-rendszert, és beszámolt az ennek alapján 1965~ben készitett műszaki dokumentációs feldolgozási kisérletükről. Kódolás nélkül, mágnesszalagos elektronikus géppel dolgoztak* A könyvcimekből kikeresendő vezérszavakat szövegkörnyezettel együtt adták meg, a gép ezt igy is hozta, ugyanakkor megadták azt is, hogy milyen szavakat nem kell figyelembe venni. 150 cimszót dolgoztak ki, címszavanként 857 tétellel (ha a címszó ragos formában fordul elő, a gép a ragokat leválasztja)., Egy időben 54 utasítást lehetett betáplálni* A gép elolvasta a szöveget és a keresett címszavakat illetve tételeket, az előfordulási hely megjelölésével együtt, kiirta. Pataki Ernő ehhez hasonló módszer alkalmazását javasolta. A feldolgozás technikájával kapcsolatban felvetett problémákra.Pataki Ernő rögtön válaszolt, A nehézségek abból adódnak, hogy ezeket az adatfeldolgozási rendszereket eddig könyvekre alkalmazták, a levéltári irat azonban más