Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Németh András: Az Iparügyi Minisztérium a felszabadulás után, 1945–1949 / 351–385. o.

- 361 tott kiaebb államosításokkal a társadalmi szektor részaránya megközelítette a 84 %-ot, A társadalmi szektor részaránya pedig lehetővé tette az ipar szűk keresztmetszeteinek - nyersanyag, félkészáru, öntvény és energiahiány - felszámolását* Az iparállamositási rendelet megjelenésekor tapasztalt tanácstalanság felszámolására és az állami tulajdonba került ipar irányítására Kossá Istvánt nevezték ki iparügyi miniszternek. Kossá István személyében a magyar ipar élére olyan kommunista miniszter került, aki a következetes központi irányítás megvalósítását képviselte. A, Kossá István kezdeményezésére és irányításával kibontakozott központi irányítás elvileg helyes, az adott körülmények és viszonyok mellett indokolt volt. Az állami tulajdonba került üzemek élére kinevezett, többségében vezetési gyakorlattal nem rendelkező 1150 munkásszármazású vezető közül GlO^nek volt középiskolai végzettsége, 540-nek csak általános iskolai végzettsége volt és kiegészítő ipari tanonciskolát végeztek. Munkásmozgalmi, valamint a szakmájukban szerzett tapasztalatok mellett valamennyien irányításra szorultak. Az ország területén szétszórtan működő és üzemenként más és más problémákkal •*• leggyakrabban forgótőke, nyersanyag, félkészáru és segédanyag hiánnyal - küzdő államosított üzemek az

( Iparügyi Minisztériumtól vártak támogatást. Kossá István iparügyi miniszter kinevezése után megkezdődött a magyar ipar egy minisztériumból történő, központi irányításának megszervezése; A minisztérium és az iparirányitó hatóságok szervezeti kiépítésével egyidőben megkezdték a már előzőleg államosított és részvénytársasági formában szervezett vállalatoknak és az 1948. évi XXV. te.-el államosított üzemeknek "nemzeti" vállalatokká való átalakítását. A minisztérium átszervezése során az állományban lévő 279 dolgozóból mintegy 60 főt elbocsájtottak és kb. ugyanannyit vállalatokhoz helyeztek, Az elbocsájtásokkal és áthelyezésekkel egyidőben 1948 novemberig kb. 1200-1300 uj, többségében adminisztrációs és iparirányitó ismeretekkel nem rendelkező dolgozót alkalmaztak, de az iparigazgatósági feladatok ellátására vállalati szakembereket és képzett adminisztrátorokat mozgósítottak, A gyakorlatlan létszámmal azonban az Összetorlódott feladatokat maradéktalanul nem tudták ellátni. Az elégtelen irányítás és hiányos adminisztráció hatását fokozta, hogy a minisztériumból kiinduló és a termelő vállalatokig ható átszervezéseket, vállalat Összevonásokat az alig ^egy-két hónapja kinevezett vállalatvezetők cseréje kísérte.^ A Vajda Imre utasítására 1948, március 22-től kiépülő iparügyi minisztériumi szervezetet 1948 júliustól fokozatosan megváltoztatták és augusztus végére egy elvi (elnöki) főosztályt és Öt csoportfőnökség alá rendelt tizennyolc ipa-