Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Németh András: Az Iparügyi Minisztérium a felszabadulás után, 1945–1949 / 351–385. o.

357 daságpolitika végrehajtása során a két munkáspárt összehangolt programját követték, de az 1947* évi koalíciós válság idején észrevehetően Önálló politikai irányzatot kezdtek képviselni. A Nagy Ferenc lemondása következtében elvesztett kisgazdapárti pozíciókra igényt tartó Szociáldemokrata Párton belül a nyugati szociáldemokrata pártokkal kapcsolatot tartó vezetők befolyása is megerősödött. A jobboldali szociáldemokrata vezetők a magyarországi helyzetet ugy Ítélték meg, hogy az 1947. augusztus 31-i választásokon többséget kaphatnak és a választások után önálló politikai irányvonalat képviselhetnek. A Kommunista Párttal szemben is önálló politikát követelő csoporthoz Bán Antal is csatlakozott. A Kommunista Párt vezetői - mivel a két munkáspárt választási versenye a népi demokratikus erőket gyöngítette volna - az egység megőrzésére törekedtek és kiharcolták a koalíció fenntartását. A Szociáldemokrata Párt választási reményei - főleg azért, mert a középrétegek nem a Szociáldemokrata, hanem a koalícióhoz nem tartozó jobboldali pártokra szavaztak - nem. realizálódtak. A hároméves terv programjával induló koaliciós pártok megszerezték a szavazatok 61 %-át, de a legtöbb szavazatot, 22 %-ot a Kommunista Párt kapta. A jobboldali szociáldemokrata vezetők azonban a hatalom megszerzésének tervét a választások után sem adták fel. Ezzel függött Öszsze az is, hogy Bán Antal és a köréje csoportosuló vezetők a választások után szembekerültek a Kommunista Párt és saját pártjuk politikájával. Az Iparügyi Minisztérium ** Bán Antal vezetése alatt első jelentős iparhatósági és iparirányitó tevékenysége az ipar újjáépítésére és a termelés megindítására - a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére - megszavazott két milliárd pengő állami hitel felosztása volt. Az 1945 végén kibontakozott infláció idején az Iparügyi Minisztérium vezetői elkészítették a szénbányaüzemek állami kezelésbe vételét, de végrehajtása 3orán a nem államosított üzemrészek és vagyontárgyak szétválasztása nézeteltéréseket és vitákat okozott. A szénbányák államosítását és a jóvátételre termelő nehézipari üzemek állami kezelésbe vételét a bauxitbányászati, a timföld- és aluminiumgyártó üzemek államosítására megjelent törvények végrehajtása, majd a hároméves terv kidolgozása követte. A Kommunista és a Szociáldemokrata Párt Összehangolt hároméves tervjavaslatának ismeretében az Iparügyi Minisztérium - függetlenül attól, hogy a javaslattal a Kisgazdapárt és a tőkések érdekvédelmi szerve a GYOSZ - nem értett egyet megkezdte a részletes iparterv kidolgozását. Bán Antal és a