Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Réti László: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályának gyűjtőköre / 279–285. o.
- 281 a korszaknak minden iratanyaga egységesen tükrözi a korszak történetét és ezért elvileg nem választható széjjel, nem "osztható be" különböző korszakokba. Egészen más kérdés az, hogy éppen a vállalatoknál,, gazdasági intézményeknél, az iratanyag, legalább is annak jelenlegi rendezettségi állapotában,, rendszerint nem választható szét a korszakhatárnál. Nem is arról van itt szó, hogy ezt a szétválasztást feltétlenül és mindenütt végre kell hajtani. Hanem arról, hogy elvileg mondjuk ki, az uj korszak uj fondokat hozott létre, tehát a korszakhatár min-^ denütt egységesen 1945, a felszabadulás. A gyakorlati szétválasztás ott és akkor történhet meg, ahol ehhez a megfelelő feltételek megvannak. Azt hiszem, a fenti probléma megvilágítása érdekében helyénvaló a Magyar Tanácsköztársaságra hivatkozni, A Tanácsköztársaság létrejötte - éppúgy, mint a felszabadulás uj történelmi korszak beköszöntését jelentette. Ugy gondolom, senki sem vitatja, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt létrejött iratok - bármely fondképző iratai - uj, külön fondót jelentenek, bár ezt igy - tudomásom szerint még sehol sem mondták ki. Azonban a Levéltári Közlemények 1959 évi "Források és tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez" cimü kötetéhez irt bevezető azt mondja,, hogy a Tanácsköztársaság iratait "jelenlegi irattári elhelyezésükre és rendszerükre való tekintet nélkül, az adott időhatárok között,"szervenként Önálló irattári egységnek (fond) tekintöttük". Ez pedig véleményem szerint éppen annak elvi elismerését jelenti, hogy a Tanácsköztársaság időhatárai között, minden fondképző iratanyaga külön, önálló fondnak tekintendő. Igaz, a Tanácsköztársaság idején a szervezeti átalakulás sokkal gyorsabb és általánosabb volt, mint a népi demokráciában. Az államhatalom és a közigazgatás szervei azonnal tanácsszervekké alakultak át, a vállalatok túlnyomó többségét azonnal államosították, stb. Másrészt viszont az idő rendkivüli rövidsége miatt a regisztraturakban általában nem történt változás és igy az iratanyag rendszerint nagyon nehezen, vagy egyáltalában nem választható szét. Mindez azonban nem változtat azon az elvi azonosságon, hogy mind a Tanácsköztársaság, mind a népi demokratikus átalakulás idején, az uj történelmi korszak elvileg uj fond létrejöttét jelenti az ország valamennyi fondképzőjénél. Itt említem meg, ami véleményem szerint fentiekből következik* hogy ti # a szocialista korszak uj országos le*véltárának létrehozása esetén a Magyar Tanácsköztársaság i~* ratányagát is ebben a levéltárban kellene elhelyezni* Igaz, a két szocialista időszak között 25 év kapitalista uralma van, de társadalmi rendszerük azonossága következtében iratanyagaik összetartoznak, egy levéltár őrizetébe valók.
