Levéltári Szemle, 18. (1968)
Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - FIGYELŐ - Oltvai Ferenc: Jugoszláviai tanulmányút / 253–258. o.
- 256 lépett előtérbe, amennyiben a végrendeleteket, alapítványokat úgyszólván kivétel nélkül ebben a levéltárban helyezték el. • Zágráb városa a szegedihez hasonlóan járt el. A'jogbiztosit ó 'erejű királyi adománya és szabadalomlevelek) a történetileg i s nevezetes személyektől származó iratok kerültek a különleges őrzőhelyekre, a Szent'Márk templom szentélyébe* • A tengerparti városi ko/hmunák iratkezelésében is isméretes ez akezeles. Splitben (Spalato) -a legfontosabb iratokat az érsekség káptalanjában* a Kapitulni Arhiv-ban helyezték el, és a nevezetes iratokat az egyház legértéke-' sebb mükinoseivel együtt állították ki* Ott láthatók a művészi értékű misekönyvek, antifonáriumok, kéziratok, Tamás spalatói kanonok 1260'körül irott munkája* a "História Salőnitana", amelyben a tatárjárásról is értékes részek ol*vashatók. Ki vannak állitva lé Géza, Imre és •ÍI* András adománylevelei* Dubrovnikban (Raguza) a köztársaság legfontosabb iratait ugyancsak egyházi védnökség alatt, a székesegyház' szentélyében őrizték. A.szentély művészi kivitelű'vasajtáján három zár van. Az egyik kulcs 1 a püspöknél, a másik a város két 'vezetőjénél volt és együttes kinyitással lehe*» tett-az iratokhoz ésa kincstárhoz hozzájutni.. Az iratok ma a levéltárban vannak. Kotorban (Cattaro) r a Szent Trifun székesegyházban őrizték az'iratokat. A XIÍL század elején még megvoltak, időközben eltűntek és máig sem'kerpltek elő. A,szentélybe ott is csak a három kulcs együttes használatával lehetett bej ütnié 'Mint érdekességet emiitjük meg, hogy Szegeden a nagy szegedi árvize (1879. március 12.)•után a titkos levéltárairátáinak biztonságos megőrzése érdekében egy modern páncélszekrényt szereztek be. Szabályrendeletben határozták meg és ezt még ! 1941*-ben is megerősítették, hogy a titkoslevéltár irataihoz a páncélszekrény négy zárjának - együtt tes használatával lehet hozzájutni, Aikulcsok birtokosai: a polgármester, a főjegyző, a főszámvevő és a főlevéltáros.
