Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Horváth Ferenc–Benda Kálmán: Látogatás a Szombathelyi Állami Levéltárban: Horváth Ferenc igazgatóval beszélget Benda Kálmán / 191–200. o.

- 194' Csak az mentette meg az életét, hogy a bécsi városi birósághoz föllebbezett és az megsemmisítette Kőszeg város tanácsának ítéletét. A levéltárba jövet, kivül a falon egy táblát láttam, amelyik azt mondja, hogy itt, az egykori megyei börtönben raboskodott 1767 és 1789 között Bejczy István, a jobbágy elnyomás elleni harc megyei vezére. Meglepett ez a tábla, hiszen ismert, hogy a Bejczyek a megye előkelő nemesi családjai közé tartoztak, többször adtak alispánt is.- Hogyan kerülhetett az előkelő nemes a megye börtönébe? Mi volt a bűne? A XVIII. században a földesurak nem tartották be aszókat az úrbéri szerződéseket, amelyek a jobbágyság szolgáltatásait meghatározták, ami a jobbágysors megnehezedését, a jobbágyság elkeseredését vonta maga után. Bejczy István molnaszecsodi birtokos volt, ügyvéd, felesége rokon a Batthyány családdal. Szivén viselte a jobbágyok ügyét és a megye megkerülésével, különböző instanciákat, kérvényeket szerkesztett és juttatott el a királyi kancelláriához, amelyeket a kancellária azután visszaküldött a megyének orvoslás végett. A megye nagyon megharagudott Bejczy Istvánra, különösen azt vetették szemére, hogy nemes ember létére a jobbágyság, az elnyomottak, a szegény nép pártját fogta. Annak ellenére, hogy nemes volt és előkelő rokonsággal rendelkezett, börtönbe vetették, s bár felesége kérelmére rövid időre szabadon bocsátották, végülis a Levéltár mai épületében, a hajdani megyei börtönben halt meg. Belelapozva Bejczy István perének-hatalmas iratkötetébe, az általa mondottakban nem egyszer már a felvilágosodás gondolatait és érvelését látjuk felbukkanni. A,"világosság

11 tanaiból folyó társadalmi törekvéseinek nem volt visszhangja a megyében? r ^ A felvilágosodás a nemesség körébe, ekkor még aligalig hatolt el, a városokban azonban az 1790-es évekre már népes tábort mondhatott magáénak. A demokratikus városi értelmiség azután szembe is került a régi rendet védő urakkal. Nagy harc folyt 1793-ban a szombathelyi királyi liceum felállításakor a püspök és a nemesi megye, illetőleg a város között, ugyanis mindegyik a maga szellemét, a saját felfogásának képviselőit szeretőé volna tanárként benyomni az iskolába. A püspök akarata eleinte kevéssé érvényesült, igy történhetett meg, hogy egy sor felvilágosodott gondolkodású tanár került be, köztük Kulcsár István, aki később