Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Szelei László: A Magyar Tudományos Akadémia Levéltára / 9–18. o.

10 véltári anyag a MTA Könyvtárának Kézirattárában került megőr zésre és feldolgozásra (3)* Itt többek között az ülési jegyzőkönyveknél megtalálhatók az - igazgatósági ülések jegyzőkönyvei* - nagygyülési és elegyes ülési jegyzőkönyvek, - kisgyülési jegyzőkönyvek, - összes-ülési jegyzőkönyvek, - osztályülési jegyzőkönyvek és végül - bizottsági ülések jegyzőkönyveinek iratanyaga. A jegyzőkönyveken kivül az MTA Könyvtárának Kézirattára őriz még különböző jellegű, a tudomány- és az irodalomtörténet szempontjából is igen jelentős, értékes anyagokat. Például: -"akadémiai pályakérdésekre

11 -küldött 1831. és 1948^ évek kpzötti kéziratos müveket? titoknoki-főtitkári levelezéseket; akadémikusok által irt birálatokat, stb. A.Kézirattárban őrzött, feldolgozott és kutatók által is használható iratanyag több mint 120-ezer iratot tartalmaz (4). A baráti országokban a tudományos akadémiáknak Önálló levéltára van. Ezek az akadémiai levéltárak szervezeti szempontból országonként bizonyos vonatkozásban - főleg a gyűjtőkörök, a levéltári anyagok fajtái tekintetében változók és eltérők ugyan, de abban megegyeznek, hogy országuk tudományos akadémiájának és az akadémiájuk felügyelete alá tartozó kutató intézményeknek levéltári anyagát Önállóan gyűjtik és rendezik. Nálunk az Akadémiai Levéltár szervezésének kérdésében kétféle megoldás közptt lehetett választani. Az egyik megoldási a levéltár teljesen önálló, uj akadémiai intézmény legyen; a másik: valamely központi akadémiai intézmény újonnan megszervezendő részlegeként kezdje meg munkáját. Mindkét szervezés mellett szóltak érvek. Végül is gyakorlati (kevesebb létszámmal azonnal elkezdheti a munkát)'és takarékossági okok (az épülő uj Akadémiai Könyvtár, épületében korszerű elhelyezési lehetőség) miatt, - s mivel az iratvédelemről kiadott akadémiai elnöki utasitás az •Akadé*miai Könyvtár vezetőjót tette felelőssé a rendelet akadémiai végrehajtásáért, - ugy határozott az Akadémia Elnöksége, hogy az uj levéltár az Akadémiai Könyvtár Önálló részlegeként alakuljon meg. Ezzel<a döntéssel, majd az alkalmazottak kinevezésével megkezdődhetett egyrészt a levéltár szervezése, másrészt az Akadémiai Könyvtáron belül kialakult egy komplex kutatási bázis: Kézirattár £a tudóshagyatékokkal), a Levéltár (az Akadémiának és intézményeinek működéséből származó levéltári anyaggal), és - nem utolsósorban - a Könyvtár gazdag könyv-, folyóirat-, mikrofilm- és egyéb dokumentum állományával. Ezek után hozta meg