Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 1. szám - Schneider Miklós: A Nógrád Megyei Levéltár sorsának alakulása és jelenlegi helyzete / 3–8. o.

A Levéltár 1950 elejéig a balassagyarmati megyeházán nyert elhelyezést. A II. világháború eseményei az anyagot meglehetősen szétzilálták és állagában is veszteségeket okoztak. Ekkor semmisült meg pl. a Horthy-korszak úgyszólván teljes főispáni anyaga és az alispáni iratok is 1939** lg* A veszteségeket fokozta a háborús évek után felelőtlenül végzett nagyarányú selejtezés is, továbbá az a körülmény, hogy a megye nem töltötte be szakképzett erővei a főlevéltárnoki állást és igy a levéltárat a teljes széthullás veszélye fenyegette. Mivel a megyeszékhelynek Balassagyarmatról a jelenlegi székhelyre, Salgótarjánba történt áthelyezése alkalmából a levéltár részére megfelelő elhelyezést nem tudtak volna biztosítani, a LOK határozata alapján az akkor kb. 500 ifm terjedelmű Nógrád megyei - levéltári anyagot az akkori Budapesti 2. sz. Állami Levéltár /ette át 1951. májusában. A Levéltár ettől az időtől kezd- ve a pestmegyei anyaggal párhuzamosan végezte a beszállított anyag rendezését és arról is gondoskodott, hogy a még kint lévő, levéltárivá érett anyag is a levéltárba kerüljön, így az 1951-1966 években beszállitptták a megye két /árosának, Balassagyarmatnak•és Salgótarjánnak, valamint a megyebeli községeknek és más szerveknek iratanyagát. E munka eredményeként a Nógrád megyei anyag eredeti mennyiségének több, mint kétszeresére nőtt; jelenleg kb. 1150ifm-t vesz ki. A nógrádi anyagnak elhelyezés tekintetében osztoznia kellett aPeát megyeivel. így a városi, járási és községi fondok az iratvédelem szempontjából igen. kedvezőtlen ;:inceraktárakba kerültek, a megyei törzsanyag azonban megfelelő körülmények között a Pest megyei Tanács épületében nyert elhelyezést. A levéltári anyag hasznosításának két fő területén, a kutató- és ügyfélszolgálatban kezdettől fogva jelentkeztek azok a problémák, melyek a levéltári anyagnak illetékességi helyétől való távolságból adódtak. Az. ügyreléknek és a kutatóknak is rendkívül megnehezítette a dolgát -a komoly anyagi áldozatot követelő utazgatás, valamint lelassította mind az ügyfelek, mind a kutatók tájékoztatását az, hogy a legtöbb esetben csak levelezés utján érintkezhettek a levéltárral. A kérdés megoldása már évek óta foglalkoztatta mind Nógrád megye-, mind pedig a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár vezetőségét. A sajátos helyzetben az emiitetteken kivül még az is indokolta a levéltár hazatelepítését, hogy Nógrád megyében jelentős mértékben fellendült