Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 824 béli és természetbeni szolgáltatásai nem voltak súlyosak. Mint kúriáiig község, nem kilencedet, hanem hetedet adott a terményekből a földesúrnak; egyházi tizedet azonban nem kellett adnia, tehát végeredményben előnyösebb helyzetben volt, mint a földesúri kilencedet és egyházi tizedot adó helységek. Robotja is mérsékelt volt. A közeli pesti piacon a lakosok könnyen pénzzé tehették terményeiket s a pesti kereskedőknek, mesterembereknek végzett fuvarozással, meg a Szegedről Pestre történő sószállitással is pénzt kerestek. Az úrbérrendezéskor Palota számára 28 hold szántót és 10 kaszás rétet irtak elő az egésztelekhez - valamivel többet, mint amennyit a rendezés előtt az egészhelyesek birtak -, úgyhogy a korábban bérelt Sikátor puszta területét is telki földként kapták meg. Összesen 57 egésztelket tett ki a falu úrbéres földje; ezt 33 egésztelkes, 42 féltelkes és 12 negyedtelkes jobbágy birta. 8 házas zsellér is volt a községben. A jobbágyok családneveit•áttekintve kitűnik, hogy a felnőtt jobbágyfiak nagyobb része Palotán még megmaradhatott telkes jobbágynak s csak kisebb részük szorult zsellérsorba. Általában a megyebeli helyzethez viszonyitva Palotán kevés volt a zsellér és viszonylag sok az egésztelkes jobbágy. A telekátlag 0,65 - ez Pest megyében a jobbak közé tartozik s magasabb az országos telekátlagnál is, amely nem éri el egészen a féltelket. Az urbárium bevezetése után is hetedet kellett adniuk a palotai jobbágyoknak a terményeik-* bői. A cenzus csökkent, mégpedig a nagyobbtelkü jobbágyoké nagyobb, a kisebbtelkü jobbágyoké, ill. a zselléreké kisebb mértékben. A robotban bekövetkezett változás nehezeü mérhető; valószínű azonban, hogy az egységes urbáriumban megszabott robot több volt a korábbinál. Az úrbéri tabellában rögzített adatok, mint általában mindenütt, Palotán is egészen a jobbágy-földesúr viszony felszámolásáig döntően befolyásolták a falu lakosságának életét. -oOo— Horváth Ferenc: Kresznerics Ferenc /1766-1832/ /Vasi Szemle, 1966./ A bevezetőben a szerző utal a Szombathelyen kialakult XVIII. századvégi kulturális helyzetképre, s egyben arra az ellentétre is, amely Szily püspök és a nemesség, a város, valamint a királyi liceum tanárai közt létrejött.