Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE - MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Degré Alajos: A varasdi történelmi levéltár szervezete és gazdasági helyzete / 839–847. o.

841! csak e megye egykori területei tartoznak hozzá, hanem pl. Koprivnyica is, mely Zágráb megye része volt. A fenntartás azonban nem mechanikus egyenlőség alapján történik, nem is valamilyen előre meghatározott kvóta szerint, hanem egyenként megkötött szerződések alapján. Az uj rendszerben ugyanis a levéltár is üzem, éspedig olyannyira, hogy a vállalatok módjára a kerületi törvényszék cégjegyzékébe is bejegyezték. Mint bejegyzett cég elvállal a községektől bizonyos megbízásokat, és e megbízások teljesitéséért a községek az előre kialkudott összeget fizetik. E vállalt teendőkbén nemcsak az van benne, hogy a napi munkához már nem szükséges iratokat, és fő>leg a megszűnt intézmények iratait a levéltár begyűjti^ selejtezi, rendezi és kutatható, feldolgozható állapotba hozzá, nem is csupán" az, hogy az intézmények vagy magánfelek részére a másolatok, igazolások kiadásához szükséges munkákat elvégzi. Az egyes községek külön kivánságára, számukra tudományos munkát is végez. Pl. ilyen szerződés alapján, megegyezéses viszony keretében most végzi a levéltár Ludbreg község történetének megirását. Természetesen hasonló szerződéses viszonyban van a levéltár a területén működő nagyüzemekkel, sőt másoktól is vállalhat dijazott" megbízásokat. Pl. Macedónia virágzó feudális történetének megírásához szükséges források a hosszú török uralom alatti pusztítások folytán Macedóniában nagyon hiányosak. A varasdi városi levéltárban viszont bőségesen találtak adatokat varasdi kereskedőknek macedón kereskedőkkel - akiket a varasdiak cincároknak neveztek a török uralom előtti kapcsolatairól* Ezeket az adatokat a varasdi levéltár kikereste, összeállította és leirta. Ezért a macedón tudományos akadémia szerződés alapján fizetett a levéltárnak, éspedig igen jól. Ezzel szemben pl. a varasdi levéltár most a Nagy Októberi Forradalom félévszázados jubileuma alkalmából több helységben "is kiállítást rendezett-, melyhez saját iratairól fotókópiákra volt szüksége. E fotókópiákat a zágrábi Arhiv Hrvatske fotólaboratóriumában készittette el, amiért épp ugy fizetett, mint bármely idegen intézmény. E szerződések megkötését természetesen alkudozások előzték meg, de a szerződésekbe foglalt megbizásokból a varasdi levéltár igen jő. jövedelmekhez jutptt. E jövedelmekből kell azonban nemcsak meglévő személyzetének illetményeit kifizetnie, de ebből kell a levéltári raktárakban szükségessé vált épitési munkákat is ellátnia, állványokat építenie és egyéb kiadásokat is teljesítenie. A szerződések alapján befolyó jövedelmek figyelembevételével késziti el maga a levéltár a személyi fejlesztés tervét is. A levéltár saját szabályzata irja elő, hogy a költségvetésben hány százalékot, milyen összeget fordithat a dolgozók fizetésére, és mennyit kell bizonyos alapokban kezelni. így épitési, berendezési /bebutorozási/, segély, /szülési, temetési, tanulmányi stb./ alapokat tartanak állandóan nyilván. E jövedelem felhasználásával a varasdi levéltár