Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.
- 831 Oltvai Ferenc: Az 1919. évi uradalmi bérezések a Pallayicini hitbjzományban /A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-1965./ A tanulmány bevezető részében szerző a Tanácsköztársaság földmüvelésügyi népbiztossága néhány rendeletének, különösen az uradalmi alkalmazottak és cselédek bérének felemelésé hatásával foglalkozik a Pallaviciniek szocializált mindszent-algyői hitbizománya birtokterületén. A kutatásra annak a szervnek iratanyaga adott lehetőségeti amelyet a Tanácsköztársaság megdöntése után az ellenforradalmi rendszer hivott életre azért, hogy a szocializálás miatt a volt tulajdonosokat a szocializálással ért károsodás miatt kárpótolják. Ez az un. Szegedi Lebonyolító Bizottság volt, amely a Tanácsköztársaság megdöntése után nyomban megkezdte működését, bekérte a közel 70 000 holdra terjedő birtoktest könyvelési iratait, megkezdte a tanúkihallgatásokat és megállapította, hogy a kormány rendelkezései miatt elsősorban azzal érte károsodás a hitbizoraányt, hogy a cselédeknek a szocializálás előttivel szemben több bért fizettek ki, azonkívül a termeivényeket és a birtok eszközeit a Tanácsköztársaság céljára használták fel; terményeket és jószágot vittek el a Vörös Hadsereg élelmezésére. A birtok kimutatásaiból pontosan meg lehetett állapítani, hogy az egyes alkalmazotti és cseléd-kategóriában 1919. március végétől augusztus l-ig mennyi bért kaptak a dolgozók és mennyivel több volt ez, mint a T a nácsköztársaság uralomra jutása, 1919* március 21-e előtti bér. A Tanácsköztársaság a nagybirtok szocializálását és nem a földosztást hajtotta végre. Csongrád megyében, ahol a Pallaviciniek hitbizománya is elterült, voltak törekvések arra, hogy osszanak földet. Az ilyen mozgalmakat a kormány a kisbérletek alakításával vezette le. A PallaVicini hitbizomány területén is a szegődményeseknek adott juttatások sorában jelentékeny helyet foglalt el a kisbérlet. A birtok néhány részéről erre nézve pontos adataink vannak. A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának lényeges törekvése volt, hogy termelőszövetkezetek szervezését szorgalmazták. Csongrád megyében azonban ilyennek eddig nem akadtunk nyomára, aminek oka az, hogy a tiszántúli részek már április közepén román megszállás alá kerültek. A Tisza jobb partján két egybefüggő birtoktest maradt - Szeged városé és a Pallaviciniek hitbizománya. -0O0-
