Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.

- 822 A gyárat 1938-ban az állam hadicélokra kisajátitotta. A gyár ezzel kapitalista állami tulajdonba került; irányító szerve a Pénzügyminisztérium Szeszegyedárusági Igazgatósága lett. A kisteljesítményű szeszgyár helyébe modern, a hadigazdálkodás követelményéinek megfelelő üzemrészékét építettek, állandó munkáslétszámmal dolgoztak. Mintegy 50 munkás 2-3 hónapon keresztül szeszfőzéssel foglalkozottf az év többi részében a dunántúli mezőgazdasági szeszgyárak nyers szesztermékeit motorszesszé dolgozták fel. 1943^ban kezdték építeni a gllcerlngyárat$ illetve ekkor indult meg német mérnökök irányítása alatt a glicerin előállításának kísérleti munkája* A felszabadulás előtt a szakmunkásoknak viszonylag nem volt rossz fizetésük^ amihez még természetbeni juttatások is járultak. Ezekre a kedvezményekre azért volt szükség-, mert a szakmunkások visszatartása a pusztai télépülésen másként nem volt biztosítható. A gyárban a haditermelésre való áttérés után a napszámosok bérezése is kedvezőbb volt, mint a környező uradalmakban<, A hadiüzemben szigorú munkarend biztosította a folyamatos termelést; az állási időre a gyárvezetőség bért nem fizetett* A gyárban sztrájk, baloldali mozgalom - a munka idényjellegűből kifolyólag - nem volt. A hadiüzemi munkásokra vonatkozó rendelkezések csak növelték a munkások kiszolgáltatottságát. A menekülő német csapatok 194-5 februárjában felrobbantották a gyárépületet, nagymennyiségű motorszeszt gyújtottak fel. Az épületek 80 %-a megrongálódott, a beépített edények és müeszközök nagy kárt" szenvedtek. A háborús kár 1938. évi pengőben kifejezve több mint 4-íLmillió volt. Az újjáépítés már 194-5. május elsején megindultj elsősorban egyes épületek állagának megóvása érdekében végzett javításokkal. A gyár üzemi bizottsága intézkedett a berendezések megóvásáról és javításáról is, ez azonban szakmunkások hiányában lassan haladt. A helyreállított épületekben átmenetileg olajütő berendezést és daráló malmot állítottak fel. 194-6 október derekán egyes üzemrészekben még lehetett kezdeni a termelést, Ezzel lezárult az újjáépítés első szakasza. A második szakasz - mely 1947 derekán kezdődött - az Egyedárusági Igazgatóság által meghatározott üzemben tervszerűbben folyt. A gyár munkásai nagy segítséget nyújtottak a környező falvak parasztságának is. A Pénzügyminisztérium Szeszegyedárusági Igazgatósága a Szabadegyházi Szeszgyárat 194-9. január l=-i hatállyal áz államnak adta át. Az egyedárusági szeszgyár ezzel önállóvá vált; felettes szerve az Élelmezésipari Minisztérium Szesz- és Söripari Osztálya lett. A gyárban az önálló vállalati igazgatás elvégzésére kialakított vezető gárda a munkások köréből került ki, A szeszgyár ekkor már 118 főt