Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1966-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 818–838. o.
- 819 Farkas Gábor: Földosztómozgalom Fejér megyében /1922->1925/ /Fejér Megyei Szemle, '1966./ "Földosztómozgalom F e jér megyében -Adalékok a Független Földműves Szövetség Fejér megyei történetéhez" — ezt az alciraet lehetne adni Farkas.Gábor ujabb tanulmányának. A tanulmány az 1922-es év előzményeinek ismertetésével kezdődik. Epre az évre nyilvánvalóvá vált a megye parasztsága előtt, hogy a földreform ügyét a nagybirtokosok zsákutcába vitték. A lakosság földet követelt, azonban nem az ellenforradalmi rendszer által meghirdetett módon, hanem az októberi hagyományok álapján. A parasztság emlékezetéből nem lehetett többé a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság emlékét kiverni. A politikai konszolidációt köVető időszak ezeket az emlékeket a nép lelkében csak tovább erősitette* s ennek egyik ösztönzője éppen a földkérdés megoldatlansága volt. A megye nagybirtokosai kibúvót kerestek a reform végrehajtása alól. Ennek egyik módja a reform alá vont földek kimérésének elodázása volt. Hercegfalván és környékén a pusztán lakók., hiába sürgették a reform megvalósítását. Előszálláson is mindössze csak 120 házhelyet osztottak ki az igénylők között és ezzel a reformot befejezettnek tekintették. Hasonló volt a helyzet Daruhegy pusztán is, mely szintén a zircii.apátság uradalma területén feküdt. A 42 ezer holdas uradalom kormányzója, Hagyó Kovács Gyula, ellensége volt minden irányú "földfelaprózasnak". Szerinte ezáltal az uradalom jelentős munkaerőt vesztett volna. Szigorú ellenőrzés alatt tartotta az uradalom alkalmazottait és a településeken lakókat egyaránt. Szervezkedésük legkisebb jelére a hatóságokhoz fordult. Ilyen előzmények után köszöntött be az 1922-es esztendő, mikor a kormányzat népgyűlések tartását engedélyezte a földkövetelők körében, hogy ezzel a radikális irányzatot leszerelje. Ebben az évben Fejér megyében is több gyűlést tartottak; igy Pusztazámorön, Hercegfalván. Jó alkalmat adott földkövetelő gyűlések tartására az 1922. évi választás, habár ezekre a gyűlésekre a hatóság minden alkalommal csendőröket vezényelt ki. A kormányzat 1923-ban megkísérelte Fejér megyében keresztény-szocialista gazdakörök szervezését azzal a céllal, hogy a parasztságot a forradalmi eszmék hatása"alól kivonják. Ezeknek a gazdaköröknek a szervezése azonban nem járt sikerrel.
