Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.

- 815 foglalkozó müvek, tanulmányok, brosúrák, tájékoztatók^ cikkek, hirek stb. felkutatására, s ennek nyomán a helyi bibliográfia összeállítására és folyamatos vezetésére. E rendszeres munka kiválóan alkalmas mind a helyi ismeretek bővítésére, mind a forrásanyag-kutatásban és felhasználásban való jártasság fokozására. Igen hasznos lehet - főleg az arányérzék, Ítélőképesség, valamint a fogalmazási készség és precizitás fejlesztése szempontjából - annak a gyakorlatnak a kialakítása, hogy a kör tagjai? kapcsolatba lépve a megyei és országos sajtóval, "külső munkatársakként" cikkeket, híreket '; küldenek be községük, városuk, munkahelyük életéről, eseményeiről." Természetesen nem szabad szem elől téveszteni, hogy a krónikairó kör .mmiskolai krónikairástól eltekintve - nem középiskolai szakkör, hanem felnőtt munkaközösség, amelynek képzésében és nevelésében nem lehet iskolás módszereket, "oktatást",, "beszámoltatást" alkalmazni. A kör vezetőjének, illetve vezetőségének persze ki kell dolgoznia a konkrét képzési-nevelési tervet a megtárgyalandó kérdések, müvek számbavételével, a megtárgyalás módja azonban csak a céltudatosan irányított, de minden feszélyezéttség

r kényszer, számonkérés nélküli, szabad, "felnőtt" vita, eszmecsere lehet. Ha a körben a történeti ismeretek iránt valóban érdeklődő felnőttek és fiatalok" szövetkeznek közös munkára, ez kellő biztosíték arra* hogy készségesen fognak résztvenni a munkához szükséges szakmai ismeretek közös feldolgozásában. Ez gyakorlatilag ugy történik, hogy az összejöveteleken az adatgyűjtés megvitatása után /vagy esetleg önállóan is/ sor kerül egy-egy szakmai kérdés vagy mü megbeszélésére. Célszerű, ha a vezető a kör tagjaival az év elején megbeszéli a programot, s közli a megtárgyalásra kerülő müvek címét /természetesen nem "kötelező olvasmányként",, hanem értékeik hangsúlyozásával irányítva rájuk a figyelmet; egyúttal persze biztosítani kell^ hogy a müvek a helyi könyvtárban meglegyenek/. A körön belül az egészséges, szabad, vonzá légkör kialakítása annál inkább fontos, minthogy hosszú éveken át rendszeresen és közösen doljgozni csak ilyen légkörben lehet. A kör vezetőségének azonban nemcsak a jó légkört kell biztosítania, hanem ezzel együtt azt is, hogy a kör élete ne szürküljön el, ne váljék sekélyessé, unalmassá. Természetesen nem könnyű feladat elérni, hogy az összejövetelek sorra-rendre frissek

f érdekesek legyenek; az ügy szeretetétől inspirált találékonysággal azonban erre is lehet módot találni. Gondolunk például arra* hogy a kör az adatgyűjtést esetenként ugy szervezi meg, hogy meghívja összejövetelére az események kortársait^ vagy pedig lakásukon keresik feltet; máskor a fiatalok és idősebbek találkozója, beszélgetése formájában lehet végezni az adatgyűjtést; a kör kollektiven ellátogathat a helyi termelőszövetkezetbe, gyárba, üzembe, vagy pedig meghívja magához azok néhány képviselő-