Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
- 810 Az eseménynaplókban, beszámolókban ne közöljünk illusztrációkat, dokumentumokat, mert a,beragasztás egyrészt megrongálja ezeket az értékes anyagokat, másrészt legyezőszerüen szétfeszíti a lapokat, melyek igy könnyebben szennyeződnek és sérülnék. A krónikát a beszámolók utolsó oldalán le kell zárni* közölve, hogy a krónikát a falugyűlés, illetve' a dolgozók krónikabiráló gyűlése mikor hagyta jóváj. ezután fel kell tüntetni az oldalak és a csatolt dokumentumok számát, s ezt követi a krónikairó kör vezetőségének aláirása /hitélesitése/. A krónika első példányát az illetékes területi levéltárnak kell átadni-, a másodpéldányt a helyi könyvtárban kell elhelyezni, a harmadpéldán^ a kör őrizetében marad. A jól vezetett, értékes és hiteles adatokban gazdag helyi krónika mint élő "helytörténeti lexikon" rendkivül sokoldalúan hasznosítható. • Megkönnyiti elsősorban a vezetés munkáját: a község, város, munkahely vezető funkcionáriusai bizonyos kérdések átfogó értékelésénél, különböző létesitési-fejlesztési jayaslatok, községe és városrendezési tervek kidolgozásánál, jelentések, beszámolók^ beszédeké/cikkek készi^ésénél gazdagon merithetnek a krónikából, mint a történeti előzmények és jellemző adatok tárházából. A krónika e konkrét felhasználhatósága bizonyára elősegiti majd* hogy elsősorban a tanácsszervek minden anyagi-erkölcsi támogatást megadjanak a krónika vezetéséhez. Ugyanakkor az iskolai oktató-nevelőmunka is értékes segédeszközt nyer a krónikában, gondolva itt a lakóhelyismeret fejlesztésére csakúgy, mint nemzeti történelmünk helyi tükröződésének bemuta-" tásával a történeti ismeretek elmélyítésére, a tor^éne^irás forrásainak, műhelytitkainak megismertetésére, valamint a haladó hazafias nevelés, ; a szülőföldhöz és a hazához való ragaszkodás reális tartalommal való megtöltésére. Emellett a felnőttek körében végzett történéti-helytörténeti ismeiretterjesztésben, a haladó történelmi tudat fejlesztésében, a politikai-társadalmi aktivitás fokozásában is szolidan lehet támaszkodni a helyi krónikára. Külön kiemelendő, hogy a krónika mint értékes, uj tipusu levéltári forrásanyag rendkivül sokrétűen hasznosítható a helytörténeti kutatásokban.
