Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései / 786–817. o.
807 IX.- A krónika indítása A krónikát - tekintve, hogy az eseményeket, adatokat mind a hitelesség érdekében, mind az, utólagos kutatás nehézségeire tekintettel ajánlatos lehetőleg egyidejűleg feljegyezni - a legcélszerűbb az év elejével indítani. Az indításhoz azonban bizonyos előkészületek szűk' ségesek* Ha el is képzelhető., hogy a krónika "in medias res" - közvetlenül belevág a kezdődő év eseményeinek regisztrálásába, mégis ki-* vánatosabb, ha előbb bemutatja "tárgyát", ismerteti az adott tele* pülés, munkahely főbb adatait a krónika-inditás időpontjában /település - esetébeni - földrajzi fekvés, elhelyezkedés a "tágban, áz ut4 ; vasúthálózatban; közigazgatása hovatartozás; a település területé, jellege, a lakóházak száma., típusa; a lakosság létszáma, megoszlása foglalkozási ágak szerint; a gazdasági élet egyes területeinek főbb mutatószámai; ipari üzemek, tsz-ek^ vállalatok; államigazgatási, politikai, kulturális szervek, hivatalok, intézmények; helyi nevezetességek, specialitások, stb.; munkahely esetében; az üzem, tsz, iskola, intézmény jellege ; , szervezete^ beilleszkedése a gazdaságikulturális élet rendszerébe? az anyagi-szellemi termelőmunka főbb mutatói; felszerelés; épület, technika, energia* nyersanyag, munkaerő; kimagasló eredmények, egyéni és. kollektív kitüntetések, stb./. A krónika tárgyának ezt a bemutatását agy kell végezni, hogy a közölt adatokból világosan megállapítható legyen: az adott időpontban hol tart a fejlődésben a település* illetve munkahely? A bemutatás igy nemcsak a krónika tárgyának illendő megnevezése lesz, hanem egyben mércéül is szolgálhat á fejlődés későbbi szakaszaival való egybevetéshez. A település, munkahely mai állapotának tömör ismertetése azonban a krónika indításának Csak elsődleges mozzanata, melyet idő multával követnie kell a közelmúlt, illetve a régmúlt bemutatásának - mintegy a"krónika bevezetőjeként. Ez azonban már alaposabb felkészülést igényel. A gyakorlatban ugyan többször előfordul| hogy a krónikairó körök ugy indítják el krónikájukat, hogy hosszabb-rövidebb adatgyűjtés után /leginkább évfordulók kapcsán/ megírják a település^ vagy munkahely felszabadulás utáni toifténetétj s azután tovább; folytatják az események feljegyzését. E módszer fogyatékosságát azonban legtöbbször az illető krónikairó körök maguk is felismerik: bizonyos tapasztalatszerzés után ugyanis rájönnek árra, hogy mennyi hézag, . "fehér folt-", pontatlan adat., felszines megfogalmazás található müvükben, s ezért ugy határoznak, hogy az adatgyűjtést sokkal alaposabban megismételve, újból megírják az 1945 utáni•időszak történetét, s ezzel kicserélik korábbi összefoglalásukat* Célszerűbb azért, ha a körök valamelyik induló évvel nyitják krónikájukat, előrebocsátva a település, munkahely tömör ismertetését,
