Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

-78 a gazdasági korlátozás előkészítése,,' A -Felvidék,

1 Kárpátalja, 1 Erdély és a

1 Délvidék egyrészének a magyar gazdasági életbe való bekapcsolása olyan uj szervek létrehozását eredményez-* te, mint amilyen '_D!« az

1 Erdélyrészi

1 Gazdásági' Tanács volt, 1 Ennek tagjavolt vitéz- Gyulay" Tibor főtitkár, minek következtében e szerv feladatainak megoldásában a kamara is részt kapott*' A háborús gazdálkodás kiterjedt' az anyagbeszerzés-* re és szétosztásra, az árak szabályozására, 'az áruelláfrási* ra s a rokkant honvédek elhelyezésben A zsidótörvények végrehajtása s a gazdasági élet átállítása hozta letilt" a' N-sm— zeti' Önállósitási Alapot, melynek munkájában a kamara is" közreműködött.' Ugyancsak'szoros kapcsolatban volt a kamara •a saját belkereskedelmi osztályából kinőtt Arúellát.áai/" B±* zottaággal*'Mindezt kiegészítette termászeteaen a kamara hagyományos hatósági és érdekképviseleti tevékenységedéig" utóbbiak közül kiemelnénk a megsokasodott nagykereskedői, kiskereskedői és kisipari engedély ügyeket, mely-ek térje-* deimes irattári sorozatokat hoztak letreí /,162/ '.Alkotott gazdasági rend következtében felmerült árszabályozási munkák alakították ki a kamarai árügyi osztá.1:.yt •• /16 3 / Végül a

1 Közgazdasági

1 Véleményező

1 Bizottságról kell még megemlékeznünk, minthogy vitéz Gyulay Tibor elnöki minőségben itt is szerepet vállalt a gazdasági élet átállítása érdekében, ,• /ÍM/ «. Felfokozott munkával, megduzzadt *«. -inisztrációval, ért ékes " munkatársak elbocsátásával és elvesztésévei, továbbá a kama-* rai jogok- megnyirbálásával érte meg a- Budapesti

1 Kereskédel- • mi és Iparkamara a második világháború véget. • A felszabadulás utáni demokratikus átalakulás" és a gazdasági életben végbemenő alapvető változások nagy hatással voltak a kamarák, köztük a< Budapesti Kereskedelmi és* Iparkama--. ra

; munkájára is«< Bár a koaliciós időszak alatt a proletariátus és a burzsoázia harca-még nem dőlt el véglegesen, a polgárság poziciói már annyira meggyengültek, hogy pl. a kamarai autonómia visszaszerzéséért folytatott harc nem járhatott yaikerrel.i E tekintetben olyan helyzet alakult ki, mint a gyárakban,-a különböző vállalatoknál és gazdasági intézményeknél, ahol a demokratikus*pártok, az üzemi,bizottságok

f stb. jelenléte eleve megakadályozta a, burzsoázia,'gátlás- ri-élkuli tevékenységét.' Ilyen körülmények közt a, Budapes-tit K-Ö-^ reakedb-lml é-s. Iparkamara az újjáépítés hősi korszaka alatt már csak erősen körülbástyázott tevékenységet folytathatott* • Az•uj népi demokratikus intézmények a gazdasági élet irányítását is egyre inkább magukhoz ragadták.' A kamara^ bérházát komoly bombakárok érték.r-Igy elsőnek az épületkárokat kellett helyrehozni.- A kamarai személyzet igazolása után az újjáépítés szabta meg. a kamarai tevékenység további .Irányvonalját-* • A> Budapesti' Kereskedelmi és- Iparkamara a felszabadulás után korban legjelentősebb munkájának'az iparreviziót és a kiskereskedői engedélyek kiadását mondhatta;. A kisiparosok és kiskereskedők igazolását is a kamara végezte.rMáltán került sor