Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: Földrajzinév-gyűjtés és levéltárak / 775–785. o.

- 781 Időben kétségkívül Pesty adatai álliiak közelebb a levéltárak anyagához, ezért is idéztünk innen néhány példát, s nem a recens _anyágból.

; Közhely, hogy a nyelvészet mellett hány tudomány hasznosíthatja még a földrajzinevek gyűjtését,. /39/ Mi is számtalan példát idézhetünk Pest megye levéltári anyagából: az állattartásra utaló elnevezések pl.: "ad locum Marha Bogár zó",/4-0/ "Bikás rét'VA-l/, a számtalan Itató| vagy a juhtartásra mutató "Szegni Péter elletője"/42/. A földmüvelésre: "Köl

;

es tető", "Köles ér'Y "Káposztásföldek'% "Kenderes" és hasonló nevek* Feltünkén sok a rókalyukkal kapcsolatos elnevezés,, vagy a farkasverem,: farkas halom, sőt "Farkas fiadczoi Határ" /43A Egy eddig figyelembe nem vett tudományágra szeretnénk még a figyelmet feXhiyhi, amely szintén merithet a levéltárakban végzett földrajzinevek gyűjtéséből: ez a balneológia. Nemcsak a számtalan kutat, itatot, forrást, csermelyt megjelölő elnevezést hasznosithatja.j hanem a .gyógyforrásokét is. Galgahéviz nevének - helytálló etimológiájával már találkoztunk. Találunk adatokat más hőforrásokra is, pl. "Supra fonticulüm Forró vél Büdös kut", /%/ "Á Büdös alias B

a

rta kuttyára"A5/. Nem ritkán régi, ma már romjaikban sem álló, s a népi emlékezet által sem mindig megőrzött csárdákra akadunk, pl. a pilisi határban "Ihajda Csárda"/4-6/, vagy Szentmártonkátán "Meszszelátó Csárda" A7A y • • Györffy mutat rá, hogy a térszini változással változnak a helynevek Í6| pl. az Alföldön' a lecsapolt területek./4-8/. Erre is találunk P

e

st megyében példát: "Kis Bokros hegy és egy Tó, de ezeket a Sirág homok rész szerént•el töltötte, rész szerént a szél el teritette" ,/49/ feltehetően ma már nincsenek meg. Az elmondottakból is kitűnik:, mennyire igaza van Szabó T. Attilának, amikor megállapítja, hogy "a gyűjtés inkább csak lelkiismeretes ügyszeretetet^kiván, mintsem különösebb előképzettséget."/50/ Egy másik tanulmányában ugyancsak ő figyelmeztet a recens anyag mellett a történeti adatok fontosságára: "A határnév gyűjtés igazán: csak akkor értékes, hogy ha történeti gyűjtést végzünk^ azaz ha a ma amúgy is mindinkább apadó helynevek mellett az oklevelek és más források határhévanyagát felhasználva arra törekszünk,, hogy minél több évből folytatólagosan minél több.határnevet gyűjtsünk ' össze."/51/ S^abö T. Attila több évtizedes erdélyi munkásságának, valamint néhány taniványa és Kelemen Lajos /52/ müvei nyomán főleg Erdélyből ' yan^gazdag anyagunk,.ezekben a recens és levéltári anyagnak hozzá-értő kézzel való összeötvozése az elismerésre méltó. A magyarorszá_