Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: Földrajzinév-gyűjtés és levéltárak / 775–785. o.

- 779 Kakái két vagy három Lakosoknak, kik azon még öletett Csizmazia Legén Déjáért 40* forintott, és a Bocskor pénzt 60 forint/ött le tették^ oda engedte. "Más tanuk szerint az áldozat török volt./27/"Egy régi ó utón vezettettünk,' mellyen ez előtt /;Máqsán Plebanus n,em lévén:/ Szillágyra jártának Macsaiak jó Darabon a S&anto földek között.

,f

'"/28/ "Tokaj névu Szőlő /:Tokaj szőlő Veszszöböl plántáltatott:/."^/ A török világ emlékét számtalan megjegyzés őrzi, sokszor csak a földrajzihév, néha magyarázat is mellette. Ilyen a ceglédi Strása halom, a leányfalusi Leshegy dombok, vagy a cinkotai Török kis kut, a pesti Török Istrása* Ugyanebből a korból maradhatott fenn az "Ad Vallom Pasák"/30/ megjelölés is. Némelyikben ismét a népi emlékezet hagyományőrző erejét figyelhetjük meg

? pl. "Régenten sött Budának vétele előtt is Bodzás völgyet Gyóniak, Pabasiak, Sáriak'avagy Mantelekiek mindenkor hármas határiak tartották" - vallják 17^3^ban. /31/ "Ad Prös /Pörös/ Völgy /: quae vallis etiam Babatiensis a nonaul**lis appellaretur* cum etiam Praedum Babád certa vallis inchoaren** tur:/."/32/ "Másik Turiahyon s azontúl hosszú árkot vagyis Tatár sanczon keresztül",/33/ Ez az elnevezés, valamint a tápiószelei "Tatárhányás'\/34/ budai "Barátok réttye'%/35/ és a tasi "Apácza Tó uttyán"/36/ átvezetnek a történeti eseményekből a mondákba^ a kettő közötti határ amúgy-"" is gyakran elmosódik. A mondák közt első helyen emlithetjük Csörsz árkának többfelé ismert történetét, melyet Székely István krónikájában találunk meg első izben. /37/ Nevét* Pest megye több községe Is megőrizte földrajzineveiben, Cseri*?- ár'ka^ Csersz király árka formában* A mondáknál múlhatatlanul szükséges, hogy - bár levéltári forrásokat tárunk fel - figyelembe vegyük Pesty Frigyes már emiitett kézirattári gyűjteményét> ez annál is fontosabb*, mert a hozzá beküldött nevekből sok él még ma is a nép között, Találunk etiologiai mondákat is • Dukán "Duka nevéről a monda azt tartja, hogy valamikor ezen helyet még mint pusztát egy dukátért /: magyarul aranyért:/ nyerte volna valami uraság." Galgahéviz "nevét vette azon hévforrásoktul, melyek a határ délnyugati oldalán elterülő erdős halmok tövébül fakadtak. E hévforrások most már bedugulvák^ de a szásad elején még ismertettek és használtattak is . Csiktarcsa: neve "emlékeztet tul haladó időkbül keletkezett onnan, hogy a község mellett el folyó Csinosa patakban sok hal esik volt."