Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Schram Ferenc: Földrajzinév-gyűjtés és levéltárak / 775–785. o.

- 777 seu possessioni S&entmichal vocatl attineri ••>.»',. Ité'm abhinc prefatus Paulus abiens versus partém meridionalem de lo.co ad lOOum super duabus metis terreis per ordinem existentibus a<í duofou^

: lpcis" metarumv, quas destruxisse dixisset et déinde sub eáöjem plaga super duas metas terreas accedendo modo simili nudis pedibus assístencíö' terraque ad manus recepta et capiti suo imposita nomine sui iuris super qüibuslibet deposuisset iuramentum veteres meias renovando destructas verő erigendo."/l2/ Több mint négy évszázaddal később olvashatjuk: "Trés nobis metas terreas antiquitata depre:3sas"./13/ "Kő határ /cujusmodi nunc verő* terrae infossum ibidem lapidem nova manufossura fassi sünt, Sub eodem cölle demonstratum est certum. arenosi Cumuli repraesentans."/l4/ "Ad trés Cumulos terreos duo ante Kuruczianica revonati extant." /15/ A határjárásokban,: illetve a velük kapcsolatos tanúkihallgatásokban nagyon fontés még, hogy sok mindent elárulnak a hat ár ok-natárr eszek hollétének hagyömányozóvásáról, - Írásbeliséget alig használó közösségekbén. Pl*: "Hosszú Inget viselő futosó Gyermek volt a Tanu^ midőn ..... hallotta akkor mind Atyátul mind Pereghi más lakosoktul, továbbá penigh Ráezkeveiektul is ezen által kelés Helyét Kecske Révnek neveztetni, sb't az Ráczkevei Gyermekek is* akikkel a tanú nevekedvén társalkodót közönségessen azon Helyt Kecske Révnek hivták."/l6/ Más helyen a tanú elmondja, hogy juhokat legeitett mint bojtár ,* a község;; egyik öreg embere megmutatta neki arra jártában| meddig legeltethet., hol a határ* Egy kihallgatott csősz igy vall Kisujfaluban.' "nem külömben az első punctumban nevezett Emberektül hallotta, s az mutatták is nékie, az verő oldalban lévő két hányást, hogy azon tul három hárs fát, és a Róka lukaknál lévő meg mutatott három hányást, mellyekis Kiss-Uj Falusi, Szilágyi és Almási határokat küiömböztetik, formalibus mondván nékie: Ezen két hányás haséttya az Uj Falusi és Szilágyi határt, és ezen tul a Róka lyukakig az Három hárs fa, de te Csősz lévén Senkinek se mond; hanem azontulis a meddig birhattyúk csa bírjuk* de ezt azért mutattyuk, hogy a Leikunkön el nem vihettyük." Bármennyire értékes anyagot őrzött is meg egy-egy határjárás, teljes terjedelmében legfeljebb helytörténeti forráspublikációkban volna közölhető. Tekintve, hogy a 4-5 fóliányi terjedelmű metalis nem ritkaság, szelektálnunk kell^ azaz azt a részletét, amely földrajzinevet nem tartalmaz, illetve ilyennek fekvéséről sem mond semmit, ki kell hagynunk* Pl. nyelvészetileg é^deki^len az ilyen megjelölés: "Nyerges Hegynek felső tetein lévő két hányástul Ugyan az nyári nap kelet tája felé Fenyő Máinak fol menvén". /18/