Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 773 * rima" az uradalom jövedelmei kiszámítására alkalmas táblázatokat tartalmaz. A kilenced és tized kiszámítási táblázatából a dézsmás minden külön számolási müvelet nélkül megállapíthatta, a két dézsmfí menynyiségét, ha neki a termés mennyiségét be;mondták. A táblázat az első rovatban feltünteti a termett gabona és bor feltételezett mennyiségét., a második rovatban a belőle kiszedendő kilenced és a harmadikban a tized mennyiségét* A könyv ezen kivül szorzótáblát és borár-kiszámitási tabellákat is tartalmaz, /kf A műszaki tudományok történetének elsődleges forrásai a levéltárakban őrzött kéziratos térkép és tervrajzok. Ezekről a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudománytörténeti Főbizottsága számára /5/ külön ismertetés készült. Az alábbiakban inkább csak arra szorítkozunk, hogy az azóta bekövetkezett változásokat megemlítsük. Az Országos Levéltár Tervtára az említett ismertetés időpontjában még nem volt teljesen rendezett és katalogizált állapotban, meny-* nyiségét és tartalmát nem tudtuk pontosan megállapítani. Azóta elkészült a mintegy 12i000 tételből álló gyűjtemény jegyzéke. A tervek nagy része épületeket ábrázol, de szép számmal fordulnak elő. •" köztük utak, hidak, bányák, gépek, gyári berendezések tervei is. A Térképtár és Tervtár az utóbbi években igen nagy mértékben gyarapodott az aktáki-méllől kiemelt térképekkel, ill. tervrajzokkal./6/ •M A fent vázolt ismertetésből kitűnik, hogy a levéltárakban őrzött forrásanyag egyes összetevői igen változó bőséggel ontják a tudománytörténet számára az adatokat, és hogy ezeket a kutatónak gyakran fáradságos munkával kell előbányásznia. A tudománytörténeti munkálatok megszervezésénél gondolni kell tehát arra, hogy a feldolgozó munkát az anyag feltárásának munkája előzze meg. Ebből az anyagfeltáró munkából a levéltárak anyaguk rendezésével és segéd" letek készítésével veszik ki a maguk részét. Ugy véljük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Kutató Munkaközössége például a helyes utat választotta, amikor ugy döntött, hogy a hazai bányászat és kohászat történetének feldolgozása érdekében először a vonatkozó levéltári források útmutatóját készítteti el. Ez az útmutató nemcsak a további kutatómunka számára teremti meg a biztos alapot, hanem a feldolgozás számára közvetlenül is ad - a bányászati igazgatás törtenetének felvázolásával és a forrásanyag genetikus tartalmi ismertetésével -, értékes eredményeket;;. A tudománytörténet egyes ágait-* művelőknek, ha belátható időn belül komoly eredményeket kivannak elérni a levéltári forrásanyag feltárása terén, hasonló módon kell eljárniuk.