Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 770 ­A középiskolai osztály anyagában találhatók többek között a közokta­tási reformok iratai. A felsőoktatási osztály értékes adatokat tar­talmaz az egyetemek, orvoskari és más egyetemi intézetek s az egyete­mi tanárok működésére* Itt emiitjük meg, hogy a budapesti tudománya­egyetem rektori hivatalának 1636-tól 1900-ig terjedő, igen értékes levéltára elpusztult s ezzel együtt az egyetem hallgatóinak anyaköny­vei, osztályzatkimutatásai,; a .rektori és tanácsülési jegyzőkönyvek, a rektori hivatal ügyiratai stb. Megmaradt azonban az egyes fakultá­sok iratainak egy részé. A műszaki egyetem rektori hivatalának és dé­káni hivatalainak iratanyaga a közeljövőben kerül levéltári őrizetbe. Meg kell emlitenünk az OrszágosGyüjteményegyetem és a Magyar Nemze­ti Múzeum, az Országos Közegészségügyi Intézet, az Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykisérleti Állomás, és végűig de nem utolsó-' sorban a Magyar Földtani Intézet /1868-194-5-ig terjedő/ iratanyagát. A Szabadalmi Biróság 1916 előtti iratai - a tudománytörténet kárára - megsemmisülték. Ugyancsak veszteség a tudománytörténet szempontjá­ból a Központi Statisztikai Hivatal felszabadulás előtti iratanyagá­nak pusztulása. Az ellenforradalmi korszak reakciós, elsősorban a reviziós törekvé­seket szolgáló tudománypolitikájához a Miniszterelnökség levéltárá­nak egyes állagaiban /a nemzetiségi és kisebbségi osztály, a tájé­koztatási osztály, a gazdaságtanulmány osztály, valamint Teleki Pál és Kállay Miklós miniszterelnökök iratai közt/ találunk adatokat. A Magyar Tanácsköztársaság tudománypolitikájára nézve a levéltári anyag alapján megjelent publikációk igen jó tájékoztatást adnak. Még mindig van azonban jelentős e korbeli publikálatlan forrásanyag a levéltárak polcain. Különösen értékesek ilyen szempontból a Földműve­lésügyi Népbiztosság több osztályának iratai, amelyek a Tanácsköztár­saság idején történt nagyvonalú tudományos szervező és tervező mun­kának dokumentumait tartalmazzák. A népbiztosság kertészeti osztá­lya foglalkozott a szocialista jellegű nagyüzemi kertgazdálkodás megszervezésével, a Kertészeti Tanintézet főiskolává fejlesztésé­nek tervével, stb. A szőlészeti és borászati osztály a szőlészeti termelőszövetkezetek szervezésén dolgozott. Az állategészségügyi osztály állatorvosi egyetem létesitésén fáradozott. Az erdészeti osztály feladata volt a szocializált erdőbirtokok gazdálkodásának megszervezése. A vízgazdálkodási osztályban nagyvonalú terveket ké­szítettek elő többek között a Balaton szabályozására. A birtokren­dezési osztály birtokszocializálási ügyekkel és termelőszövetkeze­tek szervezésével volt elfoglalva. A szakoktatási és kisérletügyi osztály készitette elő az általános mezőgazdasági szakoktatás át­szervezésére vonatkozó tervezeteket, irányitotta a mezőgazdasági kisérleti intézmények működését. Az akkor működő és a Földművelésügyi Népbiztosság alá tartozó tudo­mányos intézetek működéséről részletesen tájékoztatnak ezeknek az

Next

/
Oldalképek
Tartalom