Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 766 J A találmányok szabadalmazásának ügyével"- mint említettek - általában a kereskedelmi ügyosztál.-.y /Departamentum commerc&le, 1783'-l848/ foglalkozott.Az uj találmányok szabadalmazására, vagy az'örökös tartományok területéré kiadott szabadalmak Magyarországra való kiterjesztésére vonatkozó kérdéseket a helytartótanács véleményezte*,majd az uralkodóhoz terjesztette fel" /az erre vonatkozó Ügyekkel tehát az udvari kancellária is'foglalkozott/. Sokszor az ihatok .között fekszik a találmány leirása is. '/A selyemgyártással kapcsolatos találmányokat a közgazdasági ügyosztály irataiban találjuk./ . "... A kereskedelmi ügyosztály a közlekedés fejlesztését is feladatának tekintette; különösen a vizszabályozás ügyei tartoztak ide. Az elvégzendő munkák tervét és költségvetését a. törvényhatóságok feltérjesztét- . ték a helytartótanácshoz',' az pedig az országos épitési igazgatósághoz küldte át véleményezésre. ' Az Épitészeti és Hajózási Igazgatóság /Directio in fyydraulicis et aediMbusi 1788-1848/ megmaradt iratanyaga is a Helytartótanácsi levéltárban található. Az Igazgatóság Ugyanis.- amely megalakulásakor á helytartótanács és kamara közös felügyelete alatt működött - később lényegében a helytartótanács közvetlen alárendeltségébe tartozó szervvé vált.. A kamaránál már az Igazgatóság megalakulása előtti időben állandó ^előadói voltak az építészettel, hajózással és vizszabályozással kapcsolatos ügyeknek - ezek egyike Kempelén Farkas volt:,' akinek kiváló tehetségét, műszaki ismereteit a kincstár a legnehezebb problémák megoldására vette igénybe. A kamara, a helytartótanács és az Igazgatóság kezéhez futott tehát össze az ország műszaki munkálatainak megszervezése és irányítása,. Mindhármuk iratanyagának együttes átvizsgálása elengedhetetlen feltétele annak, hogy á műszaki tudományok hazai fejlődésének alapos ismeretéhez jussunk. ' A jogtudomány, jogi műveltség, jogászi réteg történetének legfőbb forrásai a helytartótanácsi és kancelláriai levéltáron kivül a bírósági levéltárak. Az ügyvédi kar történetéhez elsősorban a személyriöki levéltár jön tekintetbe, minthogy a XVIII-. sz. második felétől a királyi személynök volt az ügyvédvizsgáztatás legfőbb felügyeleti hatósága. Itt találjuk az ügyvédvizsgálati jegyzőkönyveket /Protocolla neo-censuratorum : advocatorum, 1769-1869/j a kötelező ügyvédi vizsga bevezetésétől a személynök ilyen irányú működésének megszűntéig, továbbá az ügyvédi vizsgákkal kapcsolatos vegyes iratokat* vizsgatételeket, zárthelyi dolgozatokat /Ugyvédvizsgálati iratok, 1794-1848, 1861-1869/, a királyi táblai jurátusok főiskolai és joggyakorlati bizonyítványait /Testimoniales juratorum 1771-1847/, névjegyzékeiket, katalógusaikat /Acta juratorum 1770-1849/, a kir. tábla dékánja, mint "a jurátusok atyja'

1 által a jurátusokról vezetett nyilvántartásokat '/Libri decanales 1830—1848/.