Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sashegyi Oszkár: Levéltár és tudománytörténet / 757–774. o.

- 762 nitási módszerről, összeiratta a kamarai birtokokon és a betöltetlen püspökségek birtokain lévő elemi iskolákat, törődött az egyetem reformjával. A helytartótanácsi levéltárba kerültek be a nagyszombati ill. budai egyetem tanácsának 1770-1784 évek közötti iratai is. A protestáns iskolák feletti felügyeletet eleinte nem sikerült megvalósítani . A protestáns egyházak ügyeire vonatkozó iratok között /Acta religionariaj 1724-1783/ azonban találunk akatolikus templomok építésére, zsinatokra, alapítványokra, nyomda felállítására*; protestáns könyvek behozatalára vonatkozó iratokat*-. Egy 172^-i királyi rendelet szerint a külföldre utazáshoz uralkodói engedély volt szükséges. Mária Terézia ezt 1?42 \égén újra kihirdette* s ettől kezdve a helytartótanács igyekezett a rendeletnek érvényt is szerezni, legalábbis ami a protestánsok utazásait illette /Acta studiosorum acatholicorum, 174-3-1779/. A kiutazás ill. kinntartózkodás engedélyezéséért benyújtott folyamodványokból eleven képet kapunk arról, hogy a protestáns diákok mely külföldi egyetemeket látogattak, s arra is, hogy ott milyen fakultásokra iratkoztak be. Az 1783. évtől kezdve a helytartótanácsi iratokat ügyosztályok szerint csoportositva hagyták meg az irattárban. Az egyházi alapítványi ügyosztály iratai /Departamentum e^cclesiasticum fundationale 1783-1848/ a katolikus vallásoktatással, az egyetem teológiai karának ügyeivel, a páviai német-magyar kollégium és a bécsi görögkatolikus szeminárium ügyeivel foglalkoznak. A közoktatási ügyosztály iratai /Departamentum litterario-politicum, 1773-1848/ a jezsuitarend feloszlatásával, a tanulmányi alap létesítésével s az uj tanulmányi rend alapján berendezett közoktatás ellenőrzésével, irányításával foglalkoznak. Itt vannak az egyetemi tanács és a tankerületi főigazgatók féléves jelentései a tanulóifjúságról és tanárokról, a külföldre menő protestáns diákok névjegyzékei, s 1819 óta a protestánsok iskoláira vonatkozó jelentések is. Az iratok beszámolnak az egyetem és más tanintézetek könyvtárainak könyvbeszerzéseiről, az egyetemi botanikuskert fejlesztéséről, a mérnöki, ügyvédi, sebészi képesítés szabályozásáról, az uj tankönyvekről, vizsgatételekről. A sajtó ellenőrzésével kapcsolatos iratanyagot is több állagban találjuk meg. Az első időszakból az ilyen iratok nagy része a könyvvizsgálati iratok /Acta revisionis librorum, 1731-1779/ között fekszik. II. József kora óta az ilyen jellegű iratok általában a könyvvizsgálati ügyosztály iratai /Departamentum revisionis librorum, 1784-1848/ között találhatók. Az ügyosztály anyagában figyelemmel kisérhetjük, milyen könyvek voltak könyvárusi forgalomban Magyarországon, milyen könyveket hoztak be külföldről, milyen könyveket nyomtak bent az országban, melyek voltak a jelentősebb cenzúra alá adott kéziratok. Az iratokból nyomon kísérhetők a bécsi udvar törekvései, hogy a felvilágosodás, a francia forradalom hatását távoltartsa az országtól. A görög nem egyesült osztály /Departamentum religionare graeci rítus non unitorum, 1783-1848/ foglalkozott a