Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Gecsényi Lajos: A forradalmi törvényszékek irattárainak sorsa a Tanácsköztársaság megdöntése után / 743–748. o.

- 745 ­í rögzítésre. Külön fogalmazott ítélettel csak ritkán találkozunk. A ka­tonai csapattesteknél közvetlen működő forradalmi törvényszékek viszont a nyomozati anyag nélkül csak közvetlenül a tárgyaláson tisztázott tényállást és Ítéletet foglalták Írásba s ezt a forradalmi törvényszék jegyzője magánál őrizte. Általában véve megállapítható, hogy rendszeres irattermelés és irat­megőrzés folyt. A proletárdiktatúra megdöntésének napjaiban a forradalmi törvényszékek birái, vádbiztosai működésüket befejezve /augusztus 2-4-én/ néhány hely kivételével épségben hátrahagyták a törvényszék teljes iratanyagát, sőt azt hivatalosan át is adták a visszatérő régi hatóságoknak. így történt ez pl. Kecskeméten vagy Miskolcon. Az utóbbi helyen,a szeptember első napjaiig működő vádbiztosok csak az Igazságügyminisztérium által ki­rendelt törvényszéki vizsgálóbiztos utasítására adták át a forradal­mi törvényszék irattárát a kir. törvényszéknek. /8/ A Tiszántúlon, ahol az intervenciós csapatok megszállása következtében a forradalmi törvényszékek működése csak április közepéig, 111, végé­ig tartott, hasonló módon maradtak fenn az iratok. Ritka kivételként­fordult csak elő, hogy a megszálló csapatok elől menekülő vádbiztosok magukkal vitték az iratokat is./9/ A Tanácsköztársaság alatt lefolytatott ügyekről intézkedő 4038/1919. ME. számú, illetve a megtorló eljárások alapját képező 4039/1919. ME. számú rendelet megjelenése - 1919. augusztus 20. - után a kir; ügyész­ségek többsége azonnal hozzálátott a forradalmi törvényszékek irattá­rának felderítéséhez. /10/ Ennek során jórészt sikerült megtalálni és az ügyészségre beszállítani az iratokat. A kir. ügyészségek a beérkezett iratok jelentősebbjeit, a vád alá he­lyezett forradalmi törvényszéki bírák, vádbiztosok ügyeihez csatolták, a többit pedig saját ügykezelésük szerint beosztották az ügyészségi iratok közé. Több esetben az ügyészségen indított eljárások, a vád­emeléshez szükséges elegendő bizonyíték hiányában, nem kerültek a törvényszékre, hanem megszüntető határozattal a kir. ügyészség irat­tárában maradtak. így maradt jónéhány forradalmi törvényszéki ügyi­rat a kir. ügyészség iratai között. — "• Budapesten, ahol a forradalmi törvényszéken folyt ügyeket a 4038/1919. ME rendelet értelmében törvényességi okokból átvizsgálták, a kir. ügyészség ügykezelésében a IV. kútfőn /büntető ügyek/ belül külön té­telt hoztak létre, ahová a budapesti forradalmi törvényszék, a buda­pesti forradalmi katonai törvényszék s számos más katonai forradal­mi törvényszék iratát besorolták. Ezekből a tételekből - 1919~ben a 14^ 1920-ban a 16*- emelték ki azután a nyomozati iratokhoz való csa­torás céljából a különböző pereket, /ll/ A forradalmi katonai törvényszékek: iratainak egy része - a hivatásos katonák elleni eljárásokhoz - az illetékes katonai ügyészségre, ül. hadosztálybiróságra került, más része pedig a kir.- ügyészségekre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom