Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.
- 736 alakult meg, amikor a komité feloszlott, /60/ Vegetői a .komlté Ragjai közül kerültek ki / Az uj pártszervezetben megvalósult a kollektiv vezetés és felelősség követelménye, nagy erőfeszítéseket tettek a tájékozatlan lakosság felvilágosítása érdekében is, visszaszorították Adamec Ernő esetenkénti hibás megnyilvánulásait, önös törekvéseit is. 1944-. november 23-24~én a járási közigazgatási főnök, a szovjet parancsnokság és a kommunista párt járási és helybeli vezetők beható megbeszéléseket folytattak Tótkomlóson, s ezek eredményeként megalakult .a h.elyi demokrata blokk . A járási szovjet parancsnokság Adamec Ernőtől az összes közigazgatási és rendőri megbízást visszavonta. A rendőrségét Adamkovics Ágoston községi főtitkár alá rendelték. A megyei közigazgatási főnök ezután ugy értékelte a tótkomlósi helyze-. tetj ,hogy az végre "rendeződött. M /6l/ Az uj pártszervezet vezetői /Boldoczki János titkár, Hirka Jánosj Hudák Andrásy Lóczi István/ a demokratikus egységfront mielőbbi kiépítését segítették élő. Ezt mutatja, hogy 1944-. november .17-én megalakult á jelentős helyi hagyományokkal rendelkező Kisgazdapárt tótkomlósi szervezete, majd november 29-én a Szopláldemokrata,Párt helyi szervezete is. /62/ A község bevezetőben ismertetett'társadalmi képe érthetővé teszi, hogy a vagyonosabb paraszti rétegekben a Kisgazdapártnak/az iparosok között pedig a Szociáldemokrata Pártnak számottevő bázisa lehetett, s~ ezek a pártok olyan kispolgári rétegeket is be tudtak vonni az antifasiszta, demokratikus egységfrontba, amelyek a Kommunista Párttól távol állottak ugyan, de mozgósításukra feltétlenül szükség volt. Mint már szóltunk róla, a parasztságon belüli ellentétek Tótkomlóson élesebbek voltak r mint másfelé; ez a birtokmegoszlásból is következett. Az ellentétek felszinre hozása viszont ekkor még nem volt kivánatos, sőt éppen a tompításukra volt szükség. így a községbén csak a valóban őszinte koaliciós politikának lehetett talaja,' csak" a pártok közötti együttműködés jelenthetett, előrelépést abban az irányban, hogy a nem kommunista, de politikailag értékes és aktivizálható tömegeket bevonják a demokratikus rend megteremtésébe. A november 23-24vri tárgyalásokat követő november 25~i községi tanácsülés az uj helyzetnek megfelelően elfogadta azt a kommunista párti beadványt /63/, amely szerint a főjegyző mellé /Adamkovics november 25-től kezdve a megbizott főjegyzői cimet viselte a községi főtitkári titulus helyett/, mint a demokrata blokk kiküldöttjét és politikai tanácsadót ,, havi 250 pengő fizetéssel, közigazgatási megbízottként az MKP tagjai közül Hirka Jánost hivják be* Bejelentette a beadvány azt is, hogy az elöljárósági tanácsüléseken Siller Árpád és Kovács János, a képviselőtestület közgyűlésein pedig Adamec Ernő, D a mazsdi Gyula és Boldoczki János képviselik ezután a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét-. Még az emiitett tárgyalásokat megelőzően a Kisgazdapárt helyi szervezete is jelentkezett a politikai és közigazgatási irányításban való részvételért. Bejelentette, hogy Adamkovics János ny. igazgató tanitót, Adamko-