Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Szabó Ferenc: Egy viharsarki falu a szabadság hajnalán: Tótkomlós község politikai életének és közigazgatásának néhány problémája 1944 októbere és 1945 januárja között / 721–742. o.
- 727 bari az esetleges elégedetlenség csirájában történő felszámolását. Az un. községi önkormányzat testületei március 19-e után is összeültek. 1944. augusztus 1-én jött össze utoljára a felszabadulás előtt az elöljárósági tanácsülés /21/ és 1944* augusztus 24-én az utolsó képviselőtestületi közgyűlés /22/. A háború közvetlen közelségét 1944 augusztusától kezdve Tótkomlósnak is szenvednie kellett, attól kezdve, hogy Románia kiválása augusztus 23-án megtörtént. A román-magyar határ legközelebbi pontja a községtől légvonalban még 20 kilométerre sem volt, Arad távolsága sem több 50 kilométernél. A magyar-román határ Tótkomlós felé eső részén nem történtek ugyan olyan katonai összecsapások, mint szeptemberben Gyula-Arad közötti szakaszon /23/, de a lehetőségük errefelé is megvolt. Az 1944. szeptember 1-én kelt miniszterelnöki rendelet a szomszédos Bihar, C s anád és Csongrád megyékkel együtt Békés megye földjét is hadműveleti területté nyilvánította és az un. középtiszai hadműveleti területbe osztotta be. /24/ Ez egyben azt is jelentette^ hogy a községi képviselőtestületek ettől kezdv9;nem ülhettek össze, hatáskörüket a főszolgabiró gyakorolta. /25/ A Békés megyei közigazgatás a magyar-román katonai akciók miatt szeptember 22-én elmenekült Gyuláról, az akkori megyeszékhelyről, és Szarvasra, a megye nyugati részének centrumába húzódott. /26/ Hogy Tótkomlósról és az azt magában foglaló orosházi járásbői mikor menekült el a közigazgatás vezetőinek zöme, a csendőrság és mindazok, akik bedőltek a propagandának, pontosabban nem tudható. Valószinü azonban, hogy szeptember 23-a után, amikor a szovjet csapatok megérkeztek és Makó, Battonya, Mezőhegyes körzetében, átlépték a magyar határt. Ezzel az október 6-i nagy támadásig Tótkomlóstól mintegy 15 kilométerre, ideiglenesen megállt a frontvonal. A községnél szeptember 20-án iktatott iratok még találhatók, ekkor tehát még működésben volt az apparátus. /27/ A Tótkomlóson szolgáló mind a négy gegyző„„elmenekült , a községháza kisebb beosztású tisztviselői és a választott elöljáróság tagjai azonban majdnem kivétel nélkül a helyükön máradtak. A falubeli pedagógusok nagyobb fele nem ment el, orvos is maradt. A front gyors közeledte miatt a hatóságoknak nemigen volt idejük és lehetőségük ahhoz, hogy erről a vidékről, s igy Tótkomlósról is, elhurcolják az állatállományt vagy az 1944-ben kitűnőnek mondható termést. Az anyagi javak túlnyomó része megmaradt s ez sok tekintetben könnyebbé tette a felszabadulás után jelentkező gondok megoldását .
