Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

--70 •* A kisipar e^yre inkább háttérbe szorult, még akkor is,' ha egyes speciális területeken versenyképes maradt.' /H'4/ ' A kisiparral kapcsolatos problémák, a hitelellátás, a fo­kozott támogatás- és a nagyipari versennyel szemben való patronálás, innen kezdve éppen ezért állandóan vissza­visszatértek*' /115/ 1908-ban pl. közel két millió koronát fordított a kormány a kisipar,' /elsősorban"természetesen a budapesti/ támogatására*' /11'6/ 18'90-ben l^i* 4 31 ki a ipari, azaz -20* "segédszemélyzeténél kevesebbel dolgozó ipari vállalata volt Budapestnek, 1900-ra e szám 31,771-re emel­kedett, majd' ezen a szinten maradt az első világháborúig, Alkalmazottaik száma 1910-ben 62*359 főt tett ki. ! /117/ Ezzel szemben 1910-ben 1296 gyára volt a fővárosnak, a^ "segédszemélyzet"' /munkásság/ száma pedig 128*358, tehát több mint kétszerese a kisiparénak.> /-118/> A főváros gazda­sági életének másik jellegzetea- vonása az, hogy a gabona-, marha- áa sertéskereskedelem a századfordulótól kezdve erő­sen lehanyatlott. - /119/ -Mindezek a jelenségek - mint aho­gyan arra'i-már utaltunk - lényegbe vágó módon érintettek a •• Budapesti' Kereskedelmi és> Iparkamara tevékenységét is.'Bár a nagyiparos-körök érdekeik védelmét saját szűkebb szerve­zeteikben biztositottabbnak látták,- változatlanul fenntar­tották kamarai tagságukat is.' Ezt a - kötelező kamarai tag­ságon kívül - annál inkább meg k°l-ott tenniök, mert a< Bu­dapesti • Kereskedelmi éa- Iparkamara véleményezte pl, az 18*90­63 évek elejétől kezdve az- uj gyáraknak, biztosított állami kedvezményekért folyamodók kéréseit. 'Ugyancsak a kamara ha­táskörébe tartozott azoknak a bizonyítványoknak a kiadáaa, melyek a különféle gépeknek kedvezményéé vámmal történő be­hozatalához azükaégeaek voltak.' /120/.-A« Budapeati Kereske­delmi és- Iparkamara a változott -körülmények közt is nagy életrevalóságról tett-tanubizonyaágot. L908-ban a társkama­rákkal éa a- Budapesten lévő országos jellegű ipari és keres­kedelmi egyesületekkel együtt közös akciót, inditott az adó­törvényjavaslat megjavításáért, amit sikerült-is- elérnie, •/121/... 1912-ben a kamara éa 1 a' Magyar Gyáriparosok* Országos Szövetsége kezdeményezésére megalakult a- "Magyar- Vámpoliti­kai, Központ" , majd a, "Tojástőzsde", a végül a kamara vette gon­dozásába a'."Tavaszi, Vásár"-t, a kéaőbbi Budapeati Áruminta*­Yáaár,' majd a< Budapesti' Nemzetközi Yáaár. elődjét,, /122/ Az 'első világháború alatti korszakot a hadigazdálkodás jel­lemezt e«> Ekkor történt meg először, hogy a gazdasági élet legfőbb irányítása állami monopóliummá változott*:- A- kamarák életrehívták az Érdekképviseletközl Állandó. Közgazdasági- Ta­nácsot ,•-illetve az Érdekképviseletk'özi Titkári, Bizottságot, melyeken keresztül igyekeztek sagát- elképzeléseiket érvényé­éi tani- az egyre n'éhezebben- működő gazdasági életben. Az'állam háborús;g&zdálkodáai központokat léteaitett.' Ilve­nek voltak: a- Hadi. Termény Rt, , a< Pémközpont, a Yasbizottaág,

Next

/
Oldalképek
Tartalom