Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.

68 fizető kereskedők a saját szakmájukon belül a választók 76<8%-át tették ki. Az általuk fizetett adó azonban csak 12^5%-át adta az összes kereskedői választók adójánako* Ugyanakkor az 500 forinton felüli, szám szerint csak 4f5%r-öt kitevő nagykereskedők az összes adók'70%-át fizették,- Hasonló helyzet állott elő a kisiparosoknál^is.< A nagyburzsoázia szószólói éppen ez okból azt kívánták, hog^ a választási rendszert alakítsák át.- /97/ -Ebben kell látnunk - többek közt - egyik okát annak, hogy a századforduló körüli időkben megalakuló kartellek és érdekvédelmi atervek,• pl. a Magyar> Gyáriparosok- Országos- Szövetsége, melyek a kamarai^ keretekből kikívánkozó nagyburzsoák érdekeit kielégítőbb és megfelelőbb módon tudták védeni, nagyban hozzájárultak a kereskedelmi és iparkamarák jelentőségének csökkenéséhez* - /W. • • Az itt felvázolt keretek közt működő' Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke évtizedeken át br •< Kochmeis ter. Frigyes , kereskedelmi alelnöke, Strasser Alajos , ipari alelnöke, -pe- . dig' Ráth Károly volt.,/99/ • A kamarai közös üléseken az alábbi fontosabb -témák vetődtek f.e!j az önálló magyar jegybank és a vámterületi különállás ügye, a kamarai, .törvény, átalakítása, -külön' iparkamarák lét esité.qe„. /1QQ/ •, Mindebből azonban, ahogy az köztudomású, az első vil&

iiábbru' előtt nem valósult meg semmi,. A múlt század utolsó két évtizedében ennek ellenére .is. határozott .emelkedés figyelhető meg a magyarországi • kamarák életeben.- E- polgári' kar nagy magyar gazdasági szakembere, Baross; Gábor- volt ,• akinek, a- kamarai ügy is. sokat- köszönhet e-t.t.. 1888-ben a kamarai ügyvitel meggyorsítását követielte. 1890-ben1

'uj kamarákat alapított, Szegeden,- Győrött, - Besz-terc'z'ebányán,' Nagyváradon és. Marosvásárhelyen*) Baross Gábor minisztersége alatt, a> kamarák jelentősége megnőtt.'Sok • uj intézkedés látott napvilágot,' melyek gyakorlatilag- -továbbfejlesztet ték és megreformálták a kamarák tevékenységét. - /löl/ - -1890.

; január- 26-án. megjelent. •£• 631 sz. rendeletével pl. a kereskedelemügyi miniszter a kamarákat céglajstromok -vezetésére köt élezte., A cégbejegyzést elmulasztó vállalatokat figyelmeztették- arra, hogy kötelezettségeiknek tegyenek eleget * /10-2/ ••• Sürün került sor most-már- a kamarák egyetemes gyűléseinek összehívására'. is..; 1880-ban tartották a második ss harmadik ilyen--gyu lést.- Ez • utóbbinak tárgya az ipar-törvény • revíziója? mely 1884~ben meg is valósult ,•.--1889-ben,' Baross •Gábor minisztersége alatt ült össze a negyedik egyetemes kamarai gyűlés.' /103/, Így alakult ki később^ a- X.X. -század' elején a kamarák közös irodája.r /104/ -1895-ben az ország terű•• le tén húsz • kereskedelmi és iparkamara működött, melyek egymás • között ismételten felosztották a régebbi korokban kialakult - kamarai. kerületeket. •••/•! 05/ • 1893-ban Lánczy Leo, a magyar finánoburzsoázía jellegzetes képviselője lett a- Budapesti- Kereskedelmi és- Iparkamara el