Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

- 700 * A községi közgyűlési jegyzőkönyvek csupán a már kialakult helyzetet rögzitik az uj elöljáróság kinevezésének feljegyzésével. A közgyűlések száma sem sok ezekben a hónapokban, igy ezekből kevés adatot nyer tünk. A községek iratanyagára vonatkozóan általánosságban meg kell állapitanunk, hogy a jelenlegi feltárást nagyon megnehezítette az anyag kielégitőnek sem mondható rendezettségi szintje. Elképzelhető, hogy a későbbi évek rendezései során előkerülő iratok a jelen tanulmányban kialakitott képet módositják, sőt helyenként meg is változtatják. A községek nemzeti bizottságainak iratai 194-4 - 194-5 A bizottságok iratai tekintélyes mennyiségben maradtak ránk, ez a mennyiség azonban nem áll egyenes arányban a minőséggel: az iratok elsősorban személyi ügyekkel foglalkoznak. Kevés a jegyzőkönyv. Az iratkezelésre nem állitható fel szabály. Csak néhány bizottság iktatott rendszeresen, hiszen akik ebben a munkában részt vettek, nem sok adminisztrációs gyakorlattal rendelkeztek. A papirdarabkákra nehézkesen rótt ceruza-betűktől kezdve a szépen gépelt jegyzőkönyvig minden formájú iratot találtunk a bizottságok anyagában. A bajai járás főszolgabirájának iratai 19^5 Sajnos, ezek az iratok a kutatás hónapjaiban a levéltárban nem voltak megtalálhatók; a fondjegyzékben sem szerepeltek. A járásra vonatkozóan a legértékesebb fondok egyike lett volna. Az eddig felsorolt fondok képezik a járás közvetlen forrásanyagát. A legértékesebb adatok azonban nem ezekből, hanem az alább következőkből kerültek elő: Bács-Bod

rog megye főispánjának iratai 194-5 /Az 194-4-. évi iratok nem maradtak meg/, BácsBodrog megye főispánjának^ mint közellátási kormánybiztosnak iratai 194-5, Bács-Bodrog megy

e alispánjának iratai 194-5 /Korszakunkra vonatkozó 1944—es iratai szintén nem maradtak meg./ Ha nem lennénk tekintettel a régi közigazgatási rangsorra, a forrásanyag értéke szempontjából az alispáni fond megelőzné a főispánit. Az