Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.

- 6?X ­tátott lovak száma - a községek eredeti jelentései alapján - 3656 db volt. Közvetlenül érintette a mezőgazdaságot az igénybe vett 1495 db szekér és kocsi is. Az adatok nem teljesek, mert nem minden község vá­laszolt a körrendeletben feltett kérdésekre. Egyes községek jelentései­ben azonban olyan túlzottan nagy számok szerepelnek, amelyek valószínű­leg nem feleltek meg a ténylegesen igénybe vett anyagi javaknak. Bár a jelentések az alispáni körrendelet előírásainak megfelelően készültek, alapos összehasonlítási munka után elárulják abbeli törekvésüket,, hogy minél nagyobb beszolgáltatott anyagmennyiséget tüntessenek fel. így előfordul, hogy 4-5 millió /!/ pengőben jelölik meg az április l-ig igénybe vett különböző anyagok értékét. Ekkora összeg az átlag 3000­lelkes falvaknál túlzásnak tűnik. A jelentések értékelésénél arra is kell gondolnunk, hogy a körrendelet nem szabta meg: milyen árakat tün­tessenek fel a jelentések. A pénzromlás már 194-4- őszén megindult, A Ma­gyar Vöröskereszt kérdőive az 194-1. évi árakat vette figyelembe a hábo­rús károk felmérésénél. /60/ Az állatbeszolgáltatáson kívül a községek lakossága közmunkát is vég­zett. A közmunka - a jelentésekben gyakran robot - elsősorban a szov­jet katonai alakulatok részére végzett különböző munkákat jelenti, de a községek jelentéseiből kitűnik, hogy közmunkának tekintették a helyi romeltakarítást, postaszolgálatot, vasúti szolgálatot, az elhagyobb uradalmakban végzendő munkát, az elhullott állatok elföldelését, a közbiztonsági szolgálatot /polgárőrségek/ - egyszóval a háborús hely­zet következtében előállott bármilyen, saját házon kívül végzendő "köz­szolgálatot" még akkor is, ha ezek közül egyes munkák háború nélkül is elvégzendők - lettek volna, A szovjet hadsereg részére végzett közmun­kák köziig Baja, környékén a legismertebbek voltak az árokásás és híd­építés, űtépitésv katonai kórházak felszerelésének beszállítása, a be­tegápolás segédszemélyzeti teendői, segédkezés lőszerszállitásnál, élelmiszerszállítás, általában fuvarozás kocsival-lóval /6l/. A közmunka - az 1939; II. te, szerint "közérdekű munkaszolgálat" ­194-5-ben azt a munkát jelentette, arait az elsőfokú közigazgatási ható­ság rendeletére a lakosság a község vagy a szovjet hadsereg számára végzett. A "közérdekű munkaszolgálat" fogalmából a munkaszolgálat már a háborús években kivált. A közmunkát az 194-5. évi iratok nem tévesz­tették össze a munkaszolgálattal. Bizonyos, hogy a közmunka súlyos teher volt 194-5 tavaszán,, amikor még 1944 őszéről elmaradt munkákat is el kellett végezni a rendes tavaszi munkákon kívül. A közmunkák igazságos kivetését még egy községen belül is nehéz volt elvégezni, A bajai MKP szervezete a következőket irta a hercegszántói közmunkahivatalnak: "Panasszal jelentkezett nálunk Szabó János és Gyuricza János hercegszántói napszámos, hogy már tizedik nap­ja váltás nélkül teljesítenek közmunkát. Hasonló panaszokat már több izben kaptunk a községből. Kérjük a t. Közmunkahivatalt, hogy a község­ben megállapított nyolc napon tul közmunkára senkit ne tartsanak vissza, tekintettel az élelmezési nehézségekre és a földmunkák zavartalan vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom