Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Fábián István–Fábián Istvánné: A bajai járás községeinek áttekintő helyzetképe 1944/45-ben: tanulmány és dokumentumgyűjtemény / 653–720. o.
- 661 napján megszerveztem a bajai járási főszolgabírói, illetve főjegyzői hivatalt* /2Q/ Ezzel egyidőben Arnóthy Sándor vármegyei árvaszéki elnök vezetésével a vármegyei árvaszék, Hauth József vármegyei számvevőségi tanácsos vezetésével a vármegyei számvevőség, Dr. Tuba Imre járási gazdasági felügyelő vezetésével a vármegyei gazdasági felügyelőség és Bencse Béla nyűg. műszaki főtanácsos vezetésével pedig az Allamépitészeti Hivatal is megkezdte működését. 1945. febr. 5- napján Herboly Zoltán, a vármegye előbbi főispánja /21/ ezt a szervezkedést megerősítette azzal, hogy az Ideiglenes Nemzeti K 0 rmánytól kapott felhatalmazás alapján formailag is megadta részemre az alispáni teendők ellátására szóló megbizatást." /22/ Az alispáni jelentés szemléletesen állitja elénk a közigazgatás nehéz helyzetét^ a nehézségek ellenére feladatukat megoldó és becsületesen helytálló vármegyei tisztviselők tevékenységét. A vármegyei közigazgatás megszervezésével egyidőben az egyes falvakban is megindult a községi elöljáróságok ujjászerveződésé. Erre a főispáni iratokból következtethetünk. A hivatalát már 1945. február 3-án elfoglaló főispán első ténykedései közé tartozik a községi főjegyzők állásukban történő megerősítése, illetve uj főjegyzők kinevezése. A helyükön maradt régi főjegyzők, ha a felszabadulás előtti magatartásuk nem volt népellenes, a nép és a felsőbb hatóságok bizalmát egyaránt élvezték, megmaradhattak állásukban. Ez nemcsak a sorozatosan eszközölt főispáni megerősítésekből, hanem a későbbi hónapokban működő nemzeti bizottságok, valamint a demokratikus pártok küldötteiből újjáalakuló képviselő testületek és az igazoló bizottságok vonatkozó tevékenységéből is egyaránt kitűnik. /23/ A helyükön maradt tisztviselők a községi közigazgatási tevékenységet a szükség és lehetőségek szerint folytatták. Erre az igen hiányosan megmaradt községi iktatókönyvek bejegyzéseiből következtetünk. Csatalján pl. 1944. október 17. és november 12. között szünetelt á közigazgatás, nyilvánvalóan a hadmüveletek és az utána következő rendezetlen helyzet miatt, majd ujabb szünet következett december 4-ig, ezután ismét szünet volt december 10-től 1945. január l-ig. A "szünet" azt jelenti, hogy nem iktattak: vagy nem érkeztek iratok, vagy nem volt hivatalnok, aki a hivatalos teendőket elvégezze. 1945 január 1-én a község már több utasitást kapott, de az ügyintézés január 15-ig ismét szünetelt. A rendszeres munka ezen a napon kezdődött meg. /24/ Gara és Hercegszántó községekben hasonló adatokat találtunk: 1944 utolsó hónapjaiban csak hézagos ügyintézés volt, majd 1945 januárjának közepétől ezekben a községekben is megindult a folyamatos munka. /25/ A postáforgalom az ország felszabadított területein már már 1944. november '22. körül megindult, amelybe a bajai járás községei is bekapcsolódtak. A régi bélyegekkel, egyelqre a "jegyzői hivatalban" lehetett leveleket feladni. így a postaforgalom megindulásában is fontos szerepe volt a közigazgatásnak. A posta újságokat is hozott, ezek'a kevés példányszám miatt kézről-kére jártak: "Akik újsághoz jutnak, elolvasás után adják oda másnak átolvasásra." /26/
