Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai: beszámoló a Zalaegerszegi Állami Levéltár tapasztalatairól / 631–652. o.

- 631 ­adatfeltárás alkalmával. Lehet olyan eset, amikor a Munkás-, Ka­tona- és Földmives Tanácsnak és a direktóriumnak működése során keletkezett iratai teljesen elkülönültek a korábbi képviselőtes­tülettől és az elöljáróságtól. Ez esetben ezek külön fondot képez­nek és a XVI. fondcsoportban tartandók nyilván. 3€ Simonffy Emil: A MEZŐGAZÜASAGI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK: IRATAI /Beszámoló a Zalaegerszegi Állami Levéltár tapasztalatairól/ Hazánk szocialista átalakulása során a mezőgazdasági nagyüzemnek két formája alakult ki: az állami gazdaság és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet. A dolgozó parasztság szövetkezetbe tömörülése néhány kezde­ti lépés után 194-8-ban kezdődött meg, és kétszeri visszaesés után /1953 és 1956/ a hatvanas évek elején fejeződött be. így a területi levéltárak számára a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek iratainak kérdése napjainkban kezd aktuális problémává válni. A területi levéltárak előbb vagy utóbb szemben találják magukat - eset­leg már gondot is jelent ez számukra - azzal a feladattal, hogy a szövetkezetek iratainak a selejtezésénél körezmüködjenek, a szövetke­zeteknek a régi iratait átvegyék. A Levéltári Szemle hasábjain már Qltvai Ferenc és Szabó Ferenc foglalkozott a kérdéssel, alföldi ta­pasztalataikat elemezve /l/. A német viszonyokkal foglalkozó ismer­tetés /2/ viszont arra hivja fel a figyelmünket, hogy más szocialis­ta országokban is hasonló nehézségek és problémák vetődnek fel. A ma­gyar területi levéltárak - legalábbis az eddig kiadott fondjegyzékek tanúsága szerint - eddig még nem sok mezőgazdasági termelőszövetkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom