Levéltári Szemle, 17. (1967)

Levéltári Szemle, 17. (1967) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szedő Antal: A koppenhágai X. Nemzetközi Kerek Asztal Értekezlet / 593–607. o.

- 602 számitják az előkészítő munkálat költségeit is. Általában Európában nem üzletelnek a mikrofilmmel: amit kérnek, az kevéssel múlja felül az önköltséget. Ennek ellenére széles körben van elterjedve a cserealapon történő mikrofilmezés. /A népi demokráciák és a Szovjetunió egy-* másnak ilyen alapon mikrofilmeznek./ Eltérő a felfogás abban a tekintetben, hogy a mikrofilmet tulajdonosa tetsFir.R szerint felhasználhatja-e. Egyesek véleménye szerint a mikrofilmmel tulajdonosa szabadon rendelkezik /átengedheti, másolatot készíthet egy harmadik fél számára/. Mások szerint ezt csak az eredeti dokumentumok tulajdonosának engedélyével teheti. Ismét mások szerint úgysem ellenőrizhető, hogy egy harmadik félnek átengedi-e a mikrofilmet vagy sem, igy jobb ezzel nem is törődni. Az Egyesült Államokban a kutatók kiszolgálása nagy részben mikrofilmmel történik. Hatalmas sorozatokat, fondókat filmeznek le, ezekhez leltárak, jegyzékek készülnek, melyek alapján a távol élő kutató pozitiv kópiát rendelhet. Ha valaki olyan anyagból kér mikrofilmet, amelyik programszerűen még nem került mikrofilmezésre, ugy esetleg a negatív példányt a levéltár tartja meg. Az amerikaiak a mikrofilmet olybá veszik,, mint egy könyvet; a kutató kikölcsönözheti, otthon használhatja, de el is adhatja. Egész fondot is lefilmeznek rendelésre anélkül, hogy törődnének azzal, hogy a rendelő a mikrofilmeket mire használja fel. Az egész fondók mikrofilmezése tekintetében meginduló vitában a két álláspont nem került közelebb egymáshoz. Az amerikaiak nem értik azt, hogy miért ne lehetne egész fondókat lemikrofilmeztetni. Jómagam és általában a szocialista országok, de Franciaország és a Vatikán is kitartanak amellett, hogy egész fondók nem fényképezhetők. Matieu francia résztvevő kifejti, hogy szivesen filmeznek le egy témára mindent, de nem egész fondokat. Sandri olasz delegátus kifejti, hogy mindent meg kell tenni a kutatóért. Nem kell félni a kutatótól, attól kell félni, hogy a kutatók nem jönnek a levéltárba. A SZERZŐI JOGGAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Ezt a kérdést május 11-én délelőtt Helsingőr várában, a Kronborgban tárgyaltuk meg. A referátumot R.H. Bautier készitette. Bautier szokott eruditiojával kifejti referátumában, hogy utóbbi időben előtérbe kerültek és a levéltárakban is felmerültek a szerzői jog körüli problémák. Ilyenek: a közzététel joga, az idézés joga, a szellemi tulajdon, a szerző erkölcsi joga stb., melyek más kérdésekkel kapcsolódnak, mint pl. a személyiség joga /a magánélet titkaihoz való jog, a levelezés titkossá-