Levéltári Szemle, 17. (1967)
Levéltári Szemle, 17. (1967) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Sárközi Zoltán: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara hivataltörténete / 55–109. o.
-• 56 delmi szervezetek nem voltak kereskedelmi kamarák 5 /még akkor sem, ha maga az elnevezés is előfordul/, de a kamarák bizonyos elemeit már egyesitették magukban.' /6/ ' A gazdasági élet területén mutatkozó középkori béklyók fokozatos-,megszűnt etése érdekében legtöbbet az abszolút^monarchiák alatt kibontakozó merkantilizmus tett.; Angliában és' Franciaországban pl. viszonylag korán kialakult az ország egészét egységesen átfogó vámrendszer.' Ez utóbbi helyen a • Colbert által 1664-ben életbeléptetett vámtarifa egyenesen 1 XPVV Lajos hatalmának alapjait vetette meg.< /7/ Németországban a központi hatalom gyengesége miatt viszont-megmaradt a középkorból örökölt vámjogi széttagoltság.' /8/> A ' merkantilizmusnak meg kellett szüntetnie a sokrétűséget a súly-, a terület-, a hosszúság- és az űrmérték egységeknél, s meg kellett teremtenie a modern pénzt, elsősorban a papírpénzt.' Ug^anisy egységesítenie kellett az adórendszert, a közigazgatást es a törvénykezést.• /9/ Mindezeket a légkövetkezetesebben' Franciaországban valósították meg.' így a merkantilizmus gazdaságpolitikája a XVII.'században tulajdonképpen innen indult ki. • A merkantilizmus kora hozta létr° °* első kereskedelmi és iparkamarákat.' A városok a középkur végén Franciaországban is a királyi hatalom szövetségesei voltak. Sajátosan francia vonás azonban a városi kereskedelmi és ipari testületek-életébe való erős uralkodói beavatkozás. A nem ki-~ zárólagosan céhes jellegű francia ipar>XIVo' Lajos alatt már egységes állami ellenőrzés és szervezés alatt állott. 1 Col-_ bért 1673-ban kiadott iparszabályozó rendelete letörte a helyi ellenállásokat, s megvetette az állami manufakturális ipar alapjait• > /10/ - így az 1599-ben létre jött, középkori • előzményekre támaszkodó, Marseille-ben működő kereskedelmi •kamarai társulat, amely 1-600-ban nyert IW Henriktől megerősítést, szintén teljesen beágyazódott a városi közigazgatás keretei közé s a későbbi kereskedelmi és iparkamaráknak csak bizonyos - bár az előbbieknél bővebb- elemeit tartalmazta. 16-50-ben a kamarai tagok külön termet kaptak a városházán". i Innen az intézmény elnevezése' /Kammer, chambre/.MEkkor már a városkörnyéke is hozzátartozott, vagyis regionális jellegű, valóságos tanácsadó szervként működő, őskamara lett., Francia, neve:i , lf Chambre du- Commerce 1 . w , /ll/ *• E városi alapokon' kifejlődött kamarától függetlenül jött létre az államigazgatás központi^szerveként működő kereskedelmi tanács.' Az első: kisérlet még l6Ql/L602-ben történt egy Ilyen intézmény éíetreai v-ásái-a, mely von, Barthélemy de Laff emas-tól, , Colbert. elődjétől indult ki., Tartós alapokat azonban mint , ,f Conseil de i Gommerce ,f csak 1664-óta,' Colbert ténykedése nyomán kapott. • E központi, ^kereskedelmi tanácsadó szervnek az, ^Ancien. Ré+ gime** .idején ,10 nagyobb vidéki francia városban hasonló in. tézmények voltak alárendelve.,! Tagjaik a központhoz hasonlóan • kinevezés utján léptek hivatalba.. /12/ ••
